A dolgozat a Debreceni Egyetem hallgatóinak olvasási szokásaival foglalkozik és négy dimenzió mentén vizsgálta meg a témát. Az első dimenzió a kulturális tőke, a család és a mesék hatására volt kíváncsi az olvasással összefüggésben. Vajon azokból a családokból jött fiataloknál, ahol minden este olvastak mesét az interjúalanyoknak – esetleg már gyerekként saját otthoni könyvtáruk volt – egyértelművé vált-e az, hogy fiatal felnőttként is olvasó ember lesz belőle? A második dimenzió az iskola és a kötelező olvasmányok szerepét járta körül. Volt-e pozitív vagy negatív hatása a kötelező olvasmányoknak? A harmadik dimenzióban a jelenlegi olvasási szokások álltak a középpontban, vagyis hogy hogyan, mikor, mit olvasnak. Milyen műfajokat és szerzőket kedvelnek, ajánlanak-e könyveket. Itt került szóba az is, hogy e-bookot használnak-e. A negyedik dimenzió arra keresi a választ, hogy milyenek a könyvvásárlási és a könyvtárhasználati szokásaik a hallgatóknak. A dolgozat alapjául szolgáló félig strukturált interjúkban nyolc egyetemista interjúalany számolt be a négy dimenzióban feltett kérdésekre. A kutatás feltételezése szerint a Z generáció tagjainak nagy része nem sokat olvas, és ezt befolyásolja a feladott kötelező olvasmányok. Illetve, hogy ez a generáció már szívesen használja a digitális formában fellelhető olvasmányokat, könyveket, eszközöket. Összességében elmondható, hogy igazolódott az a feltevés, hogy a fiatal egyetemisták keveset olvasnak. A fiatalok inkább magyarul olvasnak könyveket. Nagyon kevesen járnak könyvtárba, ugyanakkor a könyvek igen magas ára miatt kevés könyvet vesznek, azt is inkább antikváriumban.