Szántóföldi növénytermesztés helyzetének értékelése Kaplony községben

Abstract

Az hatékony nagyüzemi növénytermesztést csak jelentős kiadások árán lehet tovább tökéletesíteni, megjegyezve azt, hogy a mérhető javulás mértéke nem lesz kiemelkedő. Ezzel szemben a kevésbé hatékony kisüzemi növénytermesztésnél a szakszerű, tudományos alapokon nyugvó növénytermesztési technológiák betartásával, lényeges költség növekedés nélkül is számottevő javulás feltételezhető. Magyarországon és a vizsgált településen a szántóföldi növénytermesztés nagyobbik része magángazdaságok által megy végbe. Szakmai felkészültséggel kapcsolatban véleményem szerint a legtöbb gazdálkodást vezető személy részlegesen autodidakta módon sajátította el a szántóföldi növénytermesztéssel kapcsolatos tudást, tapasztalat alapján (mely lehet teljesen szubjektív) és nem mérhető adatok, tudományos ismeretek által gyakorolják a szántóföldi növénytermesztést. A vizsgálati eredményekből megállapítható, hogy az eke a búzát leszámítva minden növény esetében a fő eszköz az alapművelésnél, a lazításos eljárás alkalmazása nem számottevő. Tápanyag kijuttatás esetén hiányosságok merülnek fel: a gazdaságok mintegy fele nem pótolja a foszfort és káliumot, valamint azok a gazdaságok, melyek pótolják ezeket nem veszik figyelembe a növény tényleges szükségletét. A talaj ily módon történő „zsarolása” hosszú távon azonban nem tartható fenn a talaj degradációja, pusztulása nélkül. Az üzemek mezőgazdasági gépek és berendezések modernizációjával vontatottan halad. Az előbbiekben említett problémák szükségessé teszik a kisüzemi gazdálkodók számára növénytermesztési tudásuk gyarapítását, esetlegesen szaktanácsadás igénybe vételét, pályázati források jobb felhasználását ez által elősegítve hatékonyabb működésüket, így biztosítva termőföldjeik termőképességének megőrzését, mely garancia nemcsak az övék, de az eljövendő generációk megélhetésére is.