Hüvelyes növények (Fabeles) szerepe a növénytermesztésben és az üvegház
dc.contributor.author | Kulmány, István Mihály | |
dc.contributor.author | Enzsöl, Erzsébet | |
dc.contributor.author | Vona, Viktória | |
dc.contributor.author | Kovács, Barna | |
dc.contributor.author | Milics, Gábor | |
dc.contributor.status | PhD hallgató | hu_HU |
dc.contributor.status | egyetemi oktató, kutató | hu_HU |
dc.coverage.temporal | 2018.06.29. | hu_HU |
dc.date.accessioned | 2021-02-16T10:35:45Z | |
dc.date.available | 2021-02-16T10:35:45Z | |
dc.description.abstract | A mezőgazdasági, erdőgazdálkodási és egyéb területhasználatok (AFOLU - Agriculture, Forestry, and Other Land Use sectors) által okozott antropogenikus üvegházhatásúgáz-kibocsátás (ÜHG-kibocsátás) a globális emisszió 24 százalékáért, 11,8 GtCO2 mennyiségért volt felelős 2010-ben. A mezőgazdasági tevékenységből származó ÜHG volumene ebből 5,4 – 5,8 GtCO2. A kibocsájtott gázok közül a dinitrogén-oxid (N2O), a metán (CH4) és a szén-dioxid (CO2) mennyisége a legnagyobb. A szántóföldi növénytermesztés szerepe a globális dinitrogén-oxid kibocsátásban jelenleg 70-75 százalék, de jelentősége az intenzív mezőgazdasági termelési rendszerek elterjedésével folyamatosan növekszik. A gabonafélék termesztésére specializálódott növénytermesztési rendszerek mára túlsúlyba kerültek. Amennyiben az intenzív technológiával termesztett gabonafélék vetésforgóban betöltött szerepe a jövőben tovább fokozódik, akkor az drasztikus környezeti károk bekövetkezését eredményezheti. Ebből adódóan a kutatásunk célkitűzésében a hüvelyesek (Fabales) üvegházhatású gázkibocsátás csökkentésében betöltött szerepe állt, amely elsősorban szakirodalmak áttekintésre támaszkodott. Megállapítottuk, hogy a vetésforgó átalakításával mérsékelhető a talajok N2O kibocsátása. A vetésforgóba illesztett hüvelyesek jelentik az egyik alternatív megoldását ezen cél elérésében, hiszen a fejlődésükhöz szükséges nitrogén egy részéhez biológiai nitrogén megkötés (Biological Nitrogen Fixation – BNF) révén jutnak hozzá, így csökkentve a kijuttatandó műtrágya mennyiségét. Az irodalmi adatok alapján kijelenthető, hogy a hüvelyes növények hektáronként 0-372 kg nitrogént képesek évente megkötni a levegőből, amely a teljes termelési ciklusra vetítve átlagosan 10-30 százalékkal mérsékelheti a talajok ÜHG-kibocsátását. | hu_HU |
dc.format.extent | 33-72 | hu_HU |
dc.identifier.uri | http://hdl.handle.net/2437/302322 | |
dc.language.iso | hu | hu_HU |
dc.subject | üvegházhatásúgáz-kibocsátás | hu_HU |
dc.subject | vetésforgó | hu_HU |
dc.subject | hüvelyes növények | hu_HU |
dc.subject | BNF | hu_HU |
dc.subject | nitrogén megkötés | hu_HU |
dc.subject.discipline | tudományterületek::növénytudományok | hu_HU |
dc.title | Hüvelyes növények (Fabeles) szerepe a növénytermesztésben és az üvegház | hu_HU |
dc.type | magyar nyelvű peer review publikáció | hu_HU |