Wittmann Antal Növény-, Állat- és Élelmiszertudományi DI

Állandó link (URI) ehhez a gyűjteményhez

Böngészés

legfrissebb feltöltések

Megjelenítve 1 - 20 (Összesen 81)
  • TételKorlátozottan hozzáférhető
    A cukorrépa (Beta vulgaris L.) cerkospórás levélragyája (Cercospora beticola sacc.), az ellene való védekezés lehetőségei és a fungicidekkel szembeni rezisztenciája
    Biró, Ákos Ferenc; Kukorelli, Gábor; Molnár, Zoltán; PhD hallgató; egyetemi oktató, kutató
    Magyarországon, de Európa és a világ szinte összes cukorrépa-termesztő területein jelenlevő domináns kórokozó a cukorrépa levélragyáját okozó Cercospora beticola Sacc. Ennek az egy kórokozónak az epidemikus felszaporodása akár 50%-os termésveszteséget is okozhat. A Cercospora beticolának különböző hatóanyagcsoportokba sorolt fungicidekkel szembeni rezisztenciáját a Világ számos országában, így Magyarországon is leírták már. Napjainkban is folynak a fungicidrezisztenciával kapcsolatos rendszeres monitorvizsgálatok a világban.
  • TételKorlátozottan hozzáférhető
    Antimicrobial effect of dried sage on the microbiological state of fresh Hungarian sausage
    Posgay, Miklós; Kapcsándi, Viktória; Hanczné Lakatos, Erika; PhD hallgató; egyetemi oktató, kutató
    The purpose of this study was to evaluate the microbial effect of dried sage (Salvia officinalis L.) on the traditional Hungarian sausage. We added 0.5, 1, 1.5, and 2 w/w% of sage to the sausages and tested them on the 0th, 7th and 14th day. The added dried sage had no effect on the tested microorganisms, but the sage extract inhibited Salmonella, Enterococcus faecium and Staphylococcus aureus.
  • TételKorlátozottan hozzáférhető
    A cink szerepe a talajban és a növényekben
    Tóth, Endre Andor; Kalocsai, Renátó; PhD hallgató; egyetemi oktató, kutató
    A mezőgazdasági termelés elsődleges célja, hogy az adott területről minél nagyobb mennyiségű és jobb minőségű terményt tudjunk betakarítani. Nagy mennyiségű és kielégítő minőségű termést csak szakszerű növénytáplálás útján lehet elérni, amelynek leggyakoribb módszere a műtrágyázás. A három legfontosabb makroelem (N, P, K) mellett figyelmet kell fordítanunk a mikroelemek ellátottságára is, hiszen a megfelelő növényi fejlődéshez nem elég pusztán az említett három makroelem pótlása, az egyéb makro- és mikroelemeket, valamint azok megfelelő arányát is biztosítani kell. Sok helyen még mindig nem pótolják az esszenciális mikroelemeket, pedig mikroelem-hiányos talajon termesztett növények esetén termésátlag-csökkenéssel és minőség-romlással kell számolnunk. A dolgozat áttekintést nyújt a növények szempontjából nélkülözhetetlen mikroelemek közül a cink növényi életfolyamatokban betöltött szerepéről, a növényekben és a talajban történő előfordulásáról, valamint a hiánytüneteiről. Mindezeken túl kitérünk arra is, hogy az elmúlt évek során milyen nemzetközi kutatások és kísérletek láttak napvilágot az adott mikroelem kapcsán, betekintést nyerve a mikroelem-kutatások irányaiba.
  • TételKorlátozottan hozzáférhető
    A cukorrépa (Beta vulgaris L.) legjelentősebb fertőző betegségei és az ellenük való védekezés lehetőségei
    Biró, Ákos Ferenc; Kukorelli, Gábor; Molnár, Zoltán; PhD hallgató; egyetemi oktató, kutató
    A cukorrépa termesztése igen költséges és kockázatos, de egyben nagyon jövedelmező vállalkozás a többi, hazánkban termesztett szántóföldi növénykultúrához képest.Növényvédelmi tekintetben a cukorrépa-termesztés sikerességét a rovarok és gyomok elleni védekezés mellett, jelentősebb mértékben befolyásolja a speciális kórtani problémák megoldása. A világ cukorrépa-termesztő körzeteiben jelenlevő domináns kórokozók, azonbelül is, a különféle vírusok és gombák okoznak jelentősebb, bár termőhelyenként sokszor eltérő mértékű gazdasági károkat. Ezen betegségek kórtani lefolyásának és tüneteinek, adott termőhelyeken történő előfordulásának, annak gyakoriságának, valamint egy esetleges járványhoz vezető, a kórokozó számára optimális környezet lehetséges meglétének ismerete, mind-mind elengedhetetlen az ellenük történő eredményes védekezés érdekében.
  • TételKorlátozottan hozzáférhető
    Co-composting with herbal wastes: Potential effects of essential oil residues on microbial pathogens during composting
    Greff, Babett; Lakatos, Erika; Szigeti, Jenő; Varga, László; PhD hallgató; egyetemi oktató, kutató
    Because of the increasing use of herbal essential oils (EO) in pharmacology, medicine, and food processing, global EO production grows at a rapid rate, generating large amounts of plant residues worldwide. The use of herbal residues for co-composting with various wastes offers a novel option for eco-friendly and cost effective waste management. However, the biologically active compounds remaining in the herb residues may affect microbial activity in the composting biomass, thereby influencing final compost quality. In this review, we summarize and evaluate current literature on the occurrence and survival of pathogens in composts, the beneficial effects of using herbal residues as bulking agents, and the potential antipathogenic effects of six herb species belonging to the Lamiaceae family as follows: lemon balm (Melissa officinalis L.), oregano (Origanum vulgare L.), lavender (Lavandula angustifolia Mill.), rosemary (Rosmarinus officinalis L.), thyme (Thymus vulgaris L.), and sage (Salvia officinalis L.).
  • TételKorlátozottan hozzáférhető
    Effect of bacterial inoculation on co-composting of lavender (Lavandula angustifolia Mill.) waste and cattle manure
    Greff, Babett; Szigeti, Jenő; Varga, Ágnes; Lakatos, Erika; Sáhó, András; Varga, László; PhD hallgató; egyetemi oktató, kutató
    The primary purpose of this study was to investigate the influence of Cellulomonas flavigena and Streptomyces viridosporus, as a bacterial inoculant, on the compostability of post-extraction lavender waste. The major physicochemical, microbiological, and biological properties of the composting materials were monitored for 161 days. The technology developed was shown to improve the compostability of recalcitrant herbal residues. The use of lavender waste beneficially affected the composting process by extending the thermophilic phase, accelerating the degradation of organic matter, and elevating the viable counts of useful microorganisms; however, adverse effects were also observed, including an increased carbon-to-nitrogen ratio (19.05) and a decreased germination index (93.4%). Bacterial inoculation was found to preserve the nitrogen content (2.50%) and improve the efficiency of biodegradation. The Salmonella- and Escherichia coli-free final composting products were mature, stable, and ready for soil application. To the authors’ knowledge, no previous research has investigated the compostability of lavender waste. Likewise, this is the first study that has used strains of C. flavigena and S. viridosporus in combination to facilitate a composting process.
  • TételKorlátozottan hozzáférhető
    Alcoholic Fermentation with different Saccharomyces Strains and its Effect of Mash Composition
    Kapcsándi, Viktória; Hanczné Lakatos, Erika; Nagy, Ágnes; Székelyhidi, Rita; egyetemi oktató, kutató
    The aim of this study was to determine the effect of two yeast strains (Saccharomyces cerevisiae and S. bayanus) on the fermentation with or without additional pectinase. The organic acids products (tartaric, malic, and succinic acid), carbohydrates (glucose, fructose, and sucrose) utilized, and ethanol produced were examined by HPLC. The efficiency of fermentation was affected by several parameters such as the preparation procedure of the fruits, like temperature (18°C), yeast strain applied, pH adjustment (3.2), the dosage of yeast nutrient and application of pectinase. We have found that pectinase pre-treatment and S. cerevisiae could significantly alter the amount of the examined components, which changed the quality of the end product. We have also experienced significant (p≤0.05) differences in the sugar utilisation of yeast strains as well as organic acid contents in the different stages of fermentation, where the samples fermented with spontaneous and identified yeast strains.
  • TételKorlátozottan hozzáférhető
    Comparative Examination of the Roundworm (Ascaris suum, Goeze, 1782) and Giant Thorny-Headed Worm (Macracanthorynchus hirudinaceus Pallas, 1781) Infestations of Free-Ranging (Living in Game-Preserve) and Free Living Wild Boar-Stocks in Midwest Hungary
    Farkas, Csaba; Fekete, Balázs; Egri, Borisz; PhD hallgató; egyetemi oktató, kutató
    We determined the level of roundworm (Ascaris suum, Goeze, 1782), and giant thorny head worm (Macracanthorynchus hirudinaceus Pallas, 1781) infestations of free ranging (living in game preserve) and free-living wild boars. Location of our investigations was an 11,893-hectare plot in Midwest Hungary, of which 248 hectares were treated closed as Wildlife Park (preserve). A total of 76 wild boars were shot during six hunting season from June 2015 to April 2020 and examined post mortem. Among of 33 free living and 43 free ranging wild boars the parasitological infestation rate was: 45.45% and 69.77%). As a result of identification, the incidence of 2 gastrointestinal species was established: Ascaris suum were found occur in 58.82% and Macracanthorhynchus hirudinaceus in 41.18% of wild boars. The 120 Ascaris suum (Goeze, 1782) were found occur in 30.0% (36) of free living, while 70.0% (84) in free ranging wild boar stocks. The 84 Macracanthorynchus hirudinaceus (Pallas, 1781) were found to occur in 3.57% (3) of free living, while 96.43% (81) in free ranging wild boar stocks.
  • TételKorlátozottan hozzáférhető
    The effect of soil physicochemical characteristics on zinc analysis methods
    Vona, Viktória; Tóth, Endre Andor; Centeri, Csaba; Giczi, Zsolt; Biró, Zsolt; Jakab, Gergely; Milics, Gábor; Kulmány, István Mihály; Kalocsai, Renátó; Kovács, Attila József; PhD hallgató; egyetemi oktató, kutató
    Zn is an essential micronutrient involved in a wide variety of physiological processes. Soils are tested for zinc in many countries with several extractants. Each country has its validated methods, best-suited for its soils. The current study was designed to compare different zinc content measuring methods with seventy-one samples from Hungary. The data were first compared for the whole dataset and then in certain categories such as CaCO3-content, pH, texture and clay content. The zinc content was determined by the water extraction, KCl-EDTA (ethylenediaminetetraacetic acid), Mehlich 3, CoHex (cobalt hexamine trichloride), and XRF (X-ray fluorescence) methods. Based on the analyses of all the data, we can conclude that all the methods are different. However, further analyses during the comparison of the methods based on the influencing factors, such as the pH, lime content, texture class, and clay content proved that, in some of the cases, there are similarities among the methods and, this way, we can get more knowledge on the measurements and the results provided. Farmers can gain extra knowledge from the comparison of the influencing factors to know where intervention is needed to use extra Zn for the proper fertilisation of their plants.
  • TételKorlátozottan hozzáférhető
    A tehéntej fő kazein és savófehérje frakcióinak kvalitatív és kvantitatív meghatározásának lehetőségei elektroforetikus módszerekkel és nagyhatékonyságú folyadékkromatográfiával
    Buzás, Henrietta; Szafner, Gábor; Kovács, Attila József; PhD hallgató; egyetemi oktató, kutató
    A tehéntejben átlagosan 3,3% valódi fehérje található, amely a tejalkotók közül az egyik legértékesebb komponens. A tejfehérje egy heterogén komplex peptid csoport, 90-95%- ban hat fő fehérjefrakció, az αS1-kazein, αS2-kazein, β-kazein, κ-kazein, α-laktalbumin, βlaktoglobulin alkotja. A tejben található fehérjék sokféleségét tovább fokozza a genetikai polimorfizmus, valamint a poszttranszlációs módosulások okozta foszforiláció, glikolizáció és a proteolízis. Számos tanulmány igazolta, hogy az egyes frakciók mennyisége és relatív aránya, bizonyos allélok előfordulása és a különböző a poszttranszlációs módosulások hatással lehetnek a tej fizikai-kémiai, táplálkozásélettani, valamint technológiai tulajdonságaira. Ezért az egyes tejfehéjre frakciók pontos ismerete nem csak a tejipar, hanem a táplálkozástudomány számára is kulcsfontosságú. Az egyes tejfehérje frakciók extrakciója, kvalitatív és kvantitatív meghatározása kihívást jelent. Az elmúlt három évtizedben számos publikáció jelent meg a kazein és savófehérje frakciók elektroforetikus és nagyhatékonyságú folyadékkromatográfiás vizsgálatával kapcsolatban, ezek közül a leggyakrabban alkalmazott módszerek a gélelektroforézis különböző formái, a kapilláris zónaelektroforézis (CZE), a fordított fázisú folyadékkromatográfia (RP-HPLC) és a legújabb mikrofluid „lab on a chip” technika. A szemlecikk célja a tejben található fő fehérje frakciók jellemzése, és a leggyakbban alkalmazott vizsgálati módszerek ismertetése.
  • TételKorlátozottan hozzáférhető
    Study of the antifungal effect of a copper-containing foliar fertilizer
    Giczi, Zsolt; Kalocsai, Renátó; Vona, Viktória; Szakál, Tamás; Lakatos, Erika; Ásványi, Balázs; PhD hallgató; egyetemi oktató, kutató
    Winter wheat (Triticum aestivum L.) is one of the most important arable crops. Copper-containing fertilizers are used in crop production to treat or reduce the negative effects of copper deficiency. Various copper compounds are also widely used as effective fungicide agents. The influence of a copper-containing foliar fertilizer prepared from a copper solution and sucrose had been tested on the yield and raw protein content of winter wheat in previous field experiments. In this work, we studied the antifungal effect of this particular foliar fertilizer in an in vitro trial, wherein the fungicide effect on growth and reproduction of specific plant pathogens, i.e., Fusarium graminearum and Drechslera sorokiniana, was evaluated with the agar well diffusion method. The results showed that doses of the foliar fertilizer corresponding to field applications of at least 1 kg ha−1 had antifungal effects, which were significant (P < 0.01) above the concentration level of 3337 mg L−1, corresponding to 2 kg ha−1 application, against both fungal pathogens. A linear correlation (r2 > 0.95) was found between copper concentration and fungicide efficiency in the concentration range studied. The fungicide efficiency of the foliar fertilizer was lower than that of the commercially available copper-oxychloride fungicide. The sole use of the foliar nutrient tested probably cannot replace fungicide treatments. However, in addition to its plant nutrition effect, its antifungal properties should also be taken into consideration.
  • TételKorlátozottan hozzáférhető
    Investigation of the long-term stability of various tinctures belonging to the lamiaceae family by HPLC and spectrophotometry method
    Sik, Beatrix; Hanczné Lakatos, Erika; Kapcsándi, Viktória; Székelyhidi, Rita; Ajtony, Zsolt; PhD hallgató; egyetemi oktató, kutató
    The aim of the current study was to analyze the stability of rosmarinic acid in ethanolic tinctures of lemon balm (Melissa officinalis L.), oregano (Origanum vulgare L.), peppermint (Mentha x piperita), rosemary (Rosmarinus officinalis L.), sage (Salvia officinalis L.), and thyme (Thymus vulgaris L.). High-performance liquid chromatography with diode-array detection (HPLC-DAD) was employed to monitor the concentration of the marker compound over a six month period. Furthermore, the tinctures were also evaluated for caffeic acid, total phenolic content, and 2,2-diphenyl-1-picrylhydrazyl (DPPH) scavenging activity. We observed that the concentration of rosmarinic acid in tincture stored in closed amber glasses at ambient temperature decreased significantly during 6-month storage. Furthermore, our study squarely confirms the fact that a part of rosmarinic acid is converted to caffeic acid. The tested tinctures can be listed in the following order according to the greatest stability of the marker compound: rosemary > peppermint > oregano > lemon balm > thyme > sage. The results of the study indicated a linear relationship between DPPH values and total phenolic (R-2 = 0.92) or rosmarinic acid (R-2 = 0.85) contents.
  • TételKorlátozottan hozzáférhető
    Exploring the rosmarinic acid profile of dark chocolate fortified with freeze-dried lemon balm extract using conventional and non-conventional extraction techniques
    Sik, Beatrix; Hanczné Lakatos, Erika; Kapcsándi, Viktória; Székelyhidi, Rita; Ajtony, Zsolt; PhD hallgató; egyetemi oktató, kutató
    The present study evaluated the feasibility of the fortification of dark chocolate with a freeze-dried lemon balm extract rich in rosmarinic acid (RA). Given the food matrix used, it was necessary to develop an analytical and extraction method for RA determination in fortified chocolate. A simple and efficient reversed-phase high-performance liquid chromatography method (RP-HPLC) has been developed for the estimation of RA in dark chocolate. The validity of the method was demonstrated by evaluating the system suitability, linearity, precision, accuracy, the limit of detection, and limit of quantification. The extraction of RA from chocolate was optimized using maceration with shaking (MACS) and microwave-assisted extraction (MAE). The experimental conditions, namely solvent type and extraction time, were optimized using the one-factor-at-a-time methodology. Under the optimized conditions, the proposed method showed good recovery within 95% and acceptable reproducibility with intra- and inter-day relative standard deviations of <2.3%. The method was linear from 5 to 800 mu g/mL with a determination coefficient of 1.000. Moreover, the functional chocolate showed a homogeneous active ingredient distribution and retained its RA amount since no significant difference was observed during storage. Overall, the present method was successfully applied to determine RA content in fortified chocolate.
  • TételKorlátozottan hozzáférhető
    SORCS2-polimorfizmus és a viselkedési mintázat összefüggései új, kísérleti tojóhibrid-állományokban
    Sárvári, Loretta Csilla; Tempfli, Károly; Szalai, Klaudia; Zsédely, Eszter; Lencsés-Varga, Erika; Almási, Anita; Orbán, Attila; Hidas, András; Bali Papp, Ágnes; PhD hallgató; egyetemi oktató, kutató
    A szerzők fejlesztés alatt álló, ketrec nélküli tartásra alkalmas tojóhibrid-állományokban végezték el a SORCS2 génben található nukleotidpolimorfizmus genotipizálását. A vizsgált állományban a homozigóta CC tyúkoknál figyelték meg az agresszióhoz köthető viselkedésminták gyakoribb előfordulását. A kifutóval ellátott és zárt istállók eredményeinek összehasonlítása alapján megállapították, hogy a kifutózott állományban nagyobb az aktivitás és gyakoribbak az agresszív viselkedésformák. Az eredmények felhasználhatók a hibridek szelekciója és az előnyösebb tenyésztési konstrukció kiválasztása során.
  • TételKorlátozottan hozzáférhető
    Linseed oil supplementation affects fatty acid desaturase 2, peroxisome proliferator activated receptor gamma, and insulin-like growth factor 1 gene expression in turkeys (Meleagris gallopavo)
    Szalai, Klaudia; Tempfli, Károly; Zsédely, Eszter; Lakatos, Erika; Gáspárdy, András; Bali Papp, Ágnes; PhD hallgató; egyetemi oktató, kutató
    Objective: Effects of linseed oil (LO) supplementation on the fat content and fatty acid profile of breast meat, and the expression of three genes in the liver, breast muscle and fat tissues of commercial 154-day-old hybrid male turkeys were investigated. Methods: The animals in the control group were fed a commercially available feed and received no LO supplementation (n = 70), whereas animals in the LO group (n = 70) were fed the same basic diet supplemented with LO (day 15 to 21, 0.5%; day 22 to 112, 1%). The effect of dietary LO supplementation on fatty acid composition of breast muscle was examined by gas chromatography, and the expression of fatty acid desaturase 2 (FADS2), peroxisome proliferator activated receptor gamma (PPAR gamma), and insulin-like growth factor 1 (IGF1) genes was analysed by means of quantitative reverse transcription polymerase chain reaction. Results: The LO supplementation affected the fatty acid composition of breast muscle. Hepatic FADS2 levels were considerably lower (p<0.001), while adipose tissue expression was higher (p<0.05) in the control compared to the LO group. The PPAR gamma expression was lower (p<0.05), whereas IGF1 was higher (p<0.05) in the fat of control animals. There were no significant (p>0.05) differences in FADS2, PPAR gamma, and IGF1 gene expressions of breast muscle; however, omega-6/omega-3 ratio of breast muscle substantially decreased (p<0.001) in the LO group compared to control. Conclusion: Fatty acid composition of breast meat was positively influenced by LO supplementation without deterioration of fattening parameters. Remarkably, increased FADS2 expression in the liver of LO supplemented animals was associated with a significantly decreased omega-6/omega-3 ratio, providing a potentially healthier meat product for human consumption. Increased PPAR gamma expression in fat tissue of the LO group was not associated with fat content of muscle, whereas a decreased IGF1 expression in fat tissue was associated with a trend of decreasing fat content in muscle of the experimental LO group.
  • TételKorlátozottan hozzáférhető
    Kertészeti zöldségtermesztés vizsgálata Magyarországon és az EU-ban
    Gombkötő, Nóra; Teschner, Gergely; egyetemi oktató, kutató
    A kertészeti ágazat – a gabona és a húsvertikum mellett – a mezőgazdaság harmadik pillére. A zöldségtermesztés azonban az utóbbi években Magyarországon és az EU más tagállamaiban is jelentősen visszaesett. Némelyik zöldségféléből és feldolgozott zöldségekből az EU számos országa behozatalra szorul, míg Magyarország a legtöbb zöldségféle tekintetében még mindig nettó exportőrnek minősül. Vizsgálataink során szekunder adatokat különböző statisztikai módszerekkel elemeztünk, majd az így kapott eredmények segítségével jellemeztük a zöldségágazat aktuális helyzetét. Az Európai Unió zöldségágazatában néhány ország játszik meghatározó szerepet, a többi ország elhanyagolható mennyiségben termeszt zöldségeket. A fő zöldségtermesztő tagállamok természetesen jelentős mennyiséget exportálnak is az EU-n kívüli országokba. Termékszerkezetük hasonló, szinte mindenhol ugyanazok a zöldségfélék népszerűek. A Magyarországon termesztett zöldségek mennyisége – a kisebb termőterülethez viszonyítva – az EU átlagához képest kielégítő. Az Eurostat adatai szerint az EU egységnyi mezőgazdasági területén 365 tonna, míg Magyarország egységnyi mezőgazdasági területén 293 tonna zöldséget állítanak elő. Az egyes zöldségfélék külkereskedelmi aránya azonban eltér egymástól. Magyarország egyes zöldségfélékből nettó exportőr, másokból nettó importőr, pedig zöldség termékeink exportpiaci kereslete lényegesen nagyobb, mint amennyi értékesíthető árualappal rendelkezik hazánk. Erre a problémára megoldást jelenthetne a zöldségtermékek magasabb arányú feldolgozása, ehhez technológiai fejlesztések kivitelezésére, a szállítás jobb összehangolására, valamint a termelők termelői szervezetbe történő tömörülése lenne szükség.
  • TételKorlátozottan hozzáférhető
    A szén-dioxid és az ammónia koncentráció évszakok szerinti alakulása egy nagyüzemi sertéstelep különböző istállóiban
    Boldis, Péter; Tempfli, Károly; Tóth, Tamás; Németh-Torkos, Anett Szilvia; egyetemi oktató, kutató
    A sertéstelepeken előforduló potenciálisan mérgező vagy fojtó hatású gázok jelentős mértékben befolyásolhatják az állomány egészségi állapotát és termelését. A széndioxid és az ammónia koncentrációjának korcsoportonkénti és hónapok szerinti felmérésével meghatározhatjuk a legkritikusabb tartási egységeket és évszakokat. Jelen vizsgálatban egy éves időszakban, heti rendszerességgel gyűjtött szén-dioxid és ammónia koncentráció adatokat értékeltünk egy sertéstelep különböző termeiben (fiaztató, battéria, hizlalda, vemhes koca-szállás, kanszállás). Az összes terem mérése alapján a szén-dioxid koncentráció télen és tavasszal volt a legnagyobb, ősszel és nyáron a legkisebb (P<0,01). Az ammónia koncentráció ehhez hasonlóan télen volt a legnagyobb, nyáron a legkisebb (P<0.01), míg az átmeneti évszakok (ősz és tavasz) eredményei nem különböztek (P>0,05). A legnagyobb koncentráció szén-dioxid esetében a battérián, ammónia esetében a kanszálláson fordult elő. A mérések átlaga a kritikus téli időszakban sem haladta meg a jelenleg előírt határértékeket.
  • TételKorlátozottan hozzáférhető
    Spektroszkópiai módszerek alkalmazása a talaj tápanyagtartalmának meghatározására: szakirodalmi feldolgozás
    Dorka-Vona, Viktória; Kalocsai, Renátó; Tóth, Endre; Giczi, Zsolt; Kovács, Attila; PhD hallgató; egyetemi oktató, kutató
    A talajok tápanyagtartalmának meghatározása jelenleg hagyományos laboratóriumi vizsgálati módszerekkel történik, amelyek számos hátránya (pl. idő- és anyagszükséglet, magas költségek) miatt az elmúlt évtizedben megnőtt az igény új mérési módszerek és technológiák kidolgozására. A spektroszkópiai módszerek kemometriai módszerrel történő kombinálása ígéretes alternatíva a hagyományos laboratóriumi módszer helyettesítésére, vagy kiegészítésére. Ezek a technikák alig, vagy egyáltalán nem igényelnek vegyi anyagokat és éppen ezért képesek gyors, megfizethető megoldást kínálni, továbbá akár terepi körülmények között is alkalmazhatók. Egyik fő területük a reflektancia spektroszkópia, amely talajvizsgálatban történő alkalmazásának egyik legnagyobb kihívása a módszer kalibrálása és validálása. Ennek során alapvető feladat a referencia (kalibrációs) talajminták összegyűjtése és olyan megbízható kalibrációs modellek megalkotása, amelyek összevetik a talajok spektrumait azok laboratóriumi eredményeivel. A spektroszkópiai módszerek sikerességének kulcsa a megfelelő kemometriai modellek kidolgozása. Jelen irodalmi áttekintés célja összefoglalni és azonosítani azokat a szabályokat, amelyek alapján kiderülhet, hogy mely kísérleti paraméterek befolyásolják a kemometriai modellek teljesítményét (pontosságát). Ezen belül jelen cikkben elsősorban a növényi tápanyagok talajból történő felvehetőségének becslését vizsgáljuk azok infravörös spektrumának meghatározása alapján. Az utóbbi két-három évtizedben több száz tanulmány született, amelyben az infravörös spektroszkópia talajvizsgálatokban történő alkalmazhatóságát vizsgálták. A legfontosabb alapvető vizsgálatok nagy részét Ben-Dor és Banin (1995), Viscarra Rossel és McBratney (1998), Shepherd és Walsh (2002), valamint Mouazen et al. (2007) végezték el. Soriano-Disla et al. (2014) a talajok infravörös spektroszkópiás módszerrel mért tulajdonságait értékelő kísérleteket foglalták össze kéziratukban, amely jelenleg a legátfogóbb tanulmánynak tekinthető a témában. Az infravörös spektroszkópiai módszerek elméletéről és gyakorlati alkalmazási lehetőségeiről számos nemzetközi tanulmány született, ezért jelen irodalmi áttekintésben azt vizsgáljuk, hogy mely tényezők befolyásolják a kemometriai modellek (a reflektancia spektroszkópia eszközei eés matematikai-statisztikai módszerek együttes alkalmazása) teljesítményét, hiszen a reflektancia spektroszkópia talajvizsgálatban történő alkalmazásának a legnagyobb kihívása, hogy megfelelő modelleket állítsunk fel. Az elérhető tanulmányok közül azokat az összehasonlító tanulmányokat választottuk ki, amelyek esetében a kísérleti paramétereket két vagy annál több kombinációban vizsgálták ugyanazon az adatsoron, illetve ahol azonos kísérleti paramétereket vizsgáltak különböző adatsorokon. Ezekből az egyedi tanulmányokból olyan általános trendeket, szabályokat próbáltunk azonosítani, amiből kiderül, hogy a kísérleti paraméterek milyen módon befolyásolják a kemometriai modellek előrejelző képességét.
  • TételKorlátozottan hozzáférhető
    Mezőgazdasági vállalkozások finanszírozása
    Szalka, Éva; Páll, Zsombor; Reiter, Szilvia; Filep, Bálint; egyetemi oktató, kutató
    Magyarország egyik fő stratégiai célkitűzése egy, a fejlett országokkal összehasonlítva is versenyképes, gazdasági, környezeti és társadalmi szempontból egyaránt hosszútávon fenntartható mezőgazdaság, amely teljesítményének állandó növekedése és hozzáadott értékének folyamatos növelése révén aktívan hozzájárul a nemzetgazdaság fejlődéséhez és a vidéki térségek munkahelyeinek gyarapításához, garantálja az ország biztonságos élelmiszer-alapanyag ellátását.1 Mint minden vállalkozás, a mezőgazdasági vállalkozások számára is fontos, hogy a megfelelő növekedési lehetőséget, illetve az ehhez szükséges forrásokat válasszák ki. Az üzletmenethez szükséges források belső és külső források lehetnek. Tanulmányunk célja, hogy átfogó képet adjon a mezőgazdasági vállalkozások külső finanszírozásáról, külön vizsgálva az egyéni vállalkozásokat és a gazdasági szervezeteket.
  • TételKorlátozottan hozzáférhető
    Szalicilsav tartalmú termék használata őszi búzában
    Molnár, Zoltán; Pereszlényi, Krisztina; Szalka, Éva; PhD hallgató; egyetemi oktató, kutató
    A szalicilsav (SA) szerepe már régóta ismert a különböző növénybetegségek elleni rezisztencia folyamatában, így például a kétszikű növényeknél megfigyelhető ún. szisztemikus szerzett rezisztencia (SAR), mint indukálható védelmi mechanizmus kialakulásában. Az elmúlt 30 év során jelentős előrelépés történt a SA anyagcsere megértésében és a növényvédelmi szignál transzdukciós folyamatokban betöltött szerepét illetően, valamint más védelmi mechanizmusokkal való kölcsönhatásban. Azt is megállapították, hogy az SA szerepet játszik az abiotikus stresszorokra, például aszályra, fagyhatásra, nehézfém toxicitásra, magas hőmérsékletre és ozmotikus stresszre adott válaszreakciókban. A jövőben a szalicilsavtartalmú termékek exogén alkalmazása hatékony eszköz lehet a növekedés és a termés fokozására, továbbá a különböző abiotikus stresszorok által kiváltott, a növényekben fellépő káros hatások kivédésére. Kisparcellás szántóföldi kísérletben vizsgáltuk egy szalicilsav tartalmú termék őszi búza terméselemeire (hozam, ezerszemtömeg, HL-tömeg és beltartalmi mutatók) gyakorolt hatását. A kezeléseket a fungicides kontroll mellett a készítmény egyszeri, kétszeri és háromszori kijuttatása jelentette a 2016/2017-es tenyészidőszakban. A növények élettani állapotát fotoszintetikus pigmenttartalmuk, valamint a vegetatív fázisban levő levelek szalicilsav tartalmának meghatározása alapján vizsgáltuk. Megállapítottuk, hogy az egyszeri SA kezelés tavasszal (április végén - május elején) fokozta az őszi búza növények élettani tulajdonságait, amelyek nagyobb termést eredményeztek.