A közszereplők személyiségi jogainak védelméből kiindulva igyekeztem egy keretbe foglalva feldolgozni a közszereplést vállaló személyeknek biztosított védelem múltját, jelenét és jövőjét. A személyhez fűződő jogok védelmét nem csak a polgári jog biztosítja, hanem büntető jogi rendelkezések is óvják ezen jogokat, azonban dolgozatomban igyekeztem a polgári jog területén maradni. Érthetően a büntetőjog rendelkezéseinek érintése elkerülhetetlen volt, hiszen a mérföldkőnek számító 36/1994. (VI. 24.) AB határozat meghozatalára is a Btk. bizonyos szakaszaival összefüggésben került sor. Továbbá a közszereplők tekintetében alkalmazandó mérce és a szólásszabadság határa vonatkozásában is a nemzetközi gyakorlatot a rágalmazási jogon keresztül próbáltam bemutatni. Mindezek ellenére a hatályos magyar szabályozás bemutatása során a polgári jogi szabályozásra és bírósági gyakorlatra fektettem a hangsúlyt. Dolgozatomban több olyan kérdést is érintettem a közszereplők személyiségvédelmével összefüggésben, amelyeknek jelenleg AB-i iránymutatások szolgálnak alapjául és alapvetően a bírói gyakorlat alakította ki szabályozásukat. Ezért is fordulhatott elő, hogy elsődlegesen Alkotmánybírósági döntéseken keresztül mutattam be egy-egy kérdés lényegét. Dolgozatomban egy rövid nemzetközi kitekintést tettem, amelyből kiderül, hogy nemcsak Magyarországon jelent problémát bizonyos alkotmányos jogok és a személyiségvédelem közötti egészséges és méltányos egyensúly megtalálása, hanem kényes kérdésként jelenik meg más államokban is. Miután az új Ptk. tervezetét mindössze néhány hete került előterjesztésre a Parlamentben, így dolgozatomban érintettem a témám szempontjából releváns módosításokat és azoknak a jogalkalmazásra várható jövőbeni hatásait.