Manapság folyamatosan emelkedik a kukorica élelmiszeripari, ipari és energetikai célú felhasználásának a jelentősége. kukoricatermesztésben elért eredmények jelentősen hozzájárulnak hatékonyabb technológiák alkalmazásához a nemzetgazdasági szint növeléséhez. Kiemelt fontossággal bír olyan termesztéstechnológiák kidolgozása és alkalmazása, mely nagyobb termésszintet tud biztosítani akár hektikus (aszályos és esős) időjárás esetén is. Talajművelési technológiák hatékonyságnövelésének jelentős szerepe van, megteremtik hazai körülmények között a versenyképes kukoricatermesztést. A szakdolgozatomban vizsgáltam melyik a kedvezőbb talajművelési mód a penetrációs ellenállás és talajnedvesség alapján, kukorica jelzőnövény esetében, kisparcellás kísérletben. A kutatási terület DE-MÉK Látóképi kutatóintézetben zajlott. A kísérlet több mint 30 éve zajlik ezen a területen. A korábbi beállítások tárcsás illetve tavaszi-őszi szántásos alapműveléssel történek. A 2015. évtől a tavaszi szántás helyére sávos művelés került, a tárcsás művelést pedig középmély lazítás váltotta fel. A kísérletben 3 kukorica hibrid termését, 2 tőszámmal és 3 tápanyaglépcsővel, valamint 3 talajművelés kezeléssel vizsgáljuk. Kísérleti terület egyik fele öntözött, másik fele öntözetlen. 2017 őszén a teljes kísérletet kezelésenként vizsgálatuk talajellenállás mérővel. 2017 őszén középmély lazítás és a szántás kivitelezése megtörtént. 2017 átlagos évnek számított, csapadék mennyiséget tekintve 641,1 mm esett. 2018-ban vetés előtt, illetve a sávművelő alkalmazása előtt, újra mértük penetrométerrel a teljes kísérletet. Ősszel és tavasszal is a mérés a szegélytől 1,5- 2 méterrel beljebb történt, ~2 méteres sávokban és 1,5-2 méterenként mértünk. Kezelések minimális darabszáma 400 mérés/kezelés. Tenyészidőben is történt mérés 2 alkalommal, 1. mérés 4-6 leveles állapotban, 2. mérés virágzásban.