A lipomák jóindulatú zsírdaganatok, amelyek a maxillofaciális régióban viszonylag ritkán fordulnak elő, ugyanakkor a fej–nyak anatómiai komplexitása miatt diagnosztikájuk és sebészi kezelésük különös körültekintést igényel. A dolgozat irodalomkutatáson és korábban dokumentált klinikai esetek elemzésén alapul, célja a maxillofaciális lipomák klinikai, hisztopatológiai, citogenetikai, diagnosztikai és terápiás sajátosságainak áttekintése. Az elemzések alapján a lipomák a leggyakoribb mezenchimális daganatok közé tartoznak, elsősorban felnőttkorban fordulnak elő, enyhe férfi-dominanciával, és túlsúlyos egyénekben gyakoribb kialakulást mutatnak. Megkülönböztethetők szoliter és multiplex formák, utóbbiak közé tartozik a fej–nyak régióra jellemző Madelung-kór. A lipomák etiopatogenezise nem teljesen tisztázott, kialakulásukban több lokális és szisztémás tényező, valamint genetikai eltérések is szerepet játszhatnak. Citogenetikai vizsgálatok gyakran mutatnak eltérést a12q13–15 kromoszómarégióban, amely fokozott HMGA2 génexpresszióval és a daganatsejtek proliferációjával hozható összefüggésbe. A citogenetikai háttér sokfélesége a diagnosztika és a differenciáldiagnosztika szempontjából is jelentős. A WHO szerinti szövettani altípusok eltérő morfológiai jellemzőkkel bírnak, ezért a hisztopatológiai vizsgálat alapvető fontosságú, különösen az atípusos lipomatózus daganatok és a jól differenciált liposzarkóma elkülönítésében. Klinikailag a lipomák lassan növekvő, fájdalmatlan, jól körülhatárolt elváltozásokként jelennek meg, amelyek esztétikai és funkcionális panaszokat okozhatnak. A pontos diagnózist képalkotó vizsgálatok és szövettani mintavétel biztosítja. A kezelés a daganat méretétől, elhelyezkedésétől és típusától függ. Az irodalmi adatok alapján a maxillofaciális lipomák jó prognózisúak, de gondos kivizsgálást és megfelelő terápiás stratégiát igényelnek a recidíva megelőzése érdekében.