Szakdolgozatomban a felsőoktatás finanszírozásának változásait vizsgálom a rendszerváltástól napjainkig. Ennek a kérdésnek a tárgyalásához elsőként áttekintem a felsőoktatás elméleti finanszírozási modelljeit. Vizsgálom, hogy a társadalom mely szereplői viselik napjainkban a felsőoktatás költségeit, mely szektornak (állam, háztartások, munkáltatók) milyen érdeke fűződik ahhoz, hogy részt vállaljon a felsőoktatás finanszírozásában. Természetesen kitérek a felsőoktatásban részt vevők, vagyis a hallgatók finanszírozásban játszott szerepére, azaz a tandíj jelentőségére is. A dolgozat második részében röviden bemutatom az ágazat állami támogatási rendszerének átalakulását, kezdve a szocializmus időszakának bázisfinanszírozási rendszerével, majd áttérve az 1990-es évek vitáira és a jelenleg is működő normatív finanszírozás bevezetésének történetére. Ismertetem a felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény finanszírozással kapcsolatos rendelkezéseit és hatásait, majd röviden kitérek a felsőoktatás első drasztikus költségvetési megszorítása, a Bokros-csomag tárgyalására. A normatív finanszírozási modell bevezetése 1996-ban valósult meg. A folyamatot, a rendszer kialakításához vezető elméleti vitákat is igyekszem bemutatni. Tárgyalom a normatív finanszírozási rendszer sajátosságait, összetevőit és az új rendszer hatására bekövetkezett összeütközéseket. 2000-ben lezajlott a felsőoktatási intézmények integrációja, amely finanszírozási változásokat is jelentett, mivel húsz- sőt negyvenmilliárd forinttal gazdálkodó intézmények létrehozását is eredményezte. Ezért röviden kitértem az integrációs folyamat bemutatására is. A felsőoktatás modernizálásának következő lépése a bolognai folyamat, a kétciklusú képzési rendszer bevezetése, ezzel párhuzamosan új felsőoktatási törvény, a 2005. évi CXXXIX. törvény elfogadása. Az új törvény alapvetően nem változtatta meg a finanszírozás rendszerét, ugyanakkor több olyan rendelkezést tartalmazott, amely a normatív rendszer fellazításaként értelmezhető. A 2010-ben hivatalba lépett kormány ismét új felsőoktatási törvényt készít elő. Az eddig ismertté vált koncepció jelentősen át kívánja alakítani a finanszírozást, ezért – noha a törvényjavaslat még nem került az Országgyűlés elé, jelenleg a kormányzati előkészítés szakaszában van – néhány mondatban megfogalmazom a változtatási elképzeléseket.