Napjainkban egyre többet halljuk a tudásgazdaság, tudástársadalom, tudásmunkás kifejezéseket. Ezek a kifejezések azonban nem számítanak új dolgoknak, hiszen az Európai Unió már 2000-ben a lisszaboni csúcsértekezletén célként tűzte ki a tudástársadalom és tudásgazdaság létrehozását, annak érdekében, hogy az unió a világ egyik legversenyképesebb, leginnovatívabb régiójává váljon. Problémát jelentett azonban, hogy a fent említett fogalmakat, célokat nem tisztázták kellőképpen, ami miatt ez a célkitűzés nem érte el a kívánt eredményt. Magyarország 2004 óta az Európai Unió teljes jogú tagja, melynek értelmében feladata, hogy a lehetőségeihez mérten arra törekedjen a többi tagállammal együtt, hogy a közösen megfogalmazott és kitűzött célokat elérjék, megvalósítsák. Egyértelművé vált, hogy a tudás a fejlődés egyik kulcstényezője. Ennek köszönhetően a tudás a vállalatok egyik legjelentősebb vagyonelemének nevezhető, így azt mondhatjuk, hogy a szervezeti egyének tudása és annak fejlesztése kulcsfontosságú, a siker egyik záloga. Dolgozatom célja egy átfogó kép kialakítása a tudásgazdaságról, a tudástársadalomról és a tudásmunkáról valamint a tudásmunkásokról. A kitűzött cél elérése érdekében a dolgozatom elméleti részében a hazai és nemzetközi szakirodalomra támaszkodva igyekszem minél részletesebben bemutatni a témához kapcsolódó fogalmakat, elméleteket. A dolgozat gyakorlati részében szekunder kutatás segítségével kívánom még inkább feldolgozni a témát. Magyarország helyzetét a Központi Statisztikai Hivatal és az Eurostat által közzétett adatokat felhasználva igyekszem ismertetni. Elsősorban azokat a területeket mutatom be, melyek jelentős befolyással vannak arra, hogy hazánk igazi tudásgazdasággá váljon. A gyakorlati részben ezen kívül a European Social Survey adataira támaszkodva szeretném ismertetni a tudásmunkások helyzetét.