Az életfogytig tartó szabadságvesztés, valamint a tényleges életfogytig tartó szabadságvesztés hazai szabályozása több tekintetben eltér a nemzetközi szabályozástól. Az Alaptörvény elismeri a tényleges életfogytig tartó szabadságvesztést, mindez tehát alkotmányosan elismert alapjogkorlátozás, mely mintegy megadja a lehetőséget e büntetés kiszabására, a Büntető Törvénykönyv pedig rögzíti a kiszabás feltételeit. Ez azonban nem akadálya annak, hogy föltegyük a kérdést, valójában összeegyeztethető-e az egyes alkotmányban foglalt jogokkal. Dolgozatomban feltárom, hogy a legsúlyosabb, élet elleni erőszakos bűncselekmények elkövetőivel szemben felmerülhet az életfogytig tartó szabadságvesztés szükségessége, azonban már a büntetés kiszabásakor meg kell adni a lehetőséget a büntetés felülvizsgálatára, annak időpontját és feltételeit is tisztázni kellene, hiszen ez adja meg a reményt.