A dolgozat első része a kistérség fogalmát, meghatározását és általános jellemzését vizsgálja. Részletesen a Nyírbátori kistérséget mutatja be, jelenlegi helyzetét és fejlődésének lehetőségeit. Ez a kistérség egy hátrányos helyzetű térségnek mondható. Szabolcs-Szatmár-Bereg megye déli, dél-keleti részén, a Nyírség területén, a román és ukrán határ közelében helyezkedik el. A térség 20 települést foglal magába. Részletezem a települések éghajlatát, talaját, a mezőgazdaságot, a termőföldek minőségét, iparát. A térség igen ritkán lakott területnek számít, de ebben a kistérségben a legmagasabb a fiatalkorúak aránya. Magas a munkanélküliek aránya, alacsony a munkaképes korúak képzettsége. Sokan kénytelenek más településeken munkát vállalni a jobb megélhetés reményében. Nagyobb lehetőséget az EU-s csatlakozás óta kap a térség. A pályázatok segítségével nagyobb beruházá- sokat is véghez lehet vinni. (útépítés, szociális bérlakások, közműellátás javítása, óvoda-iskola építése, bővítése, faluház, tájház, teleház stb.) A jövőkép egy olyan kistérséget mutat be, amelyben a fenntartható módon fejlődő, versenyképes, kiemelten az élelmiszer-, és könnyűiparra, a határmenti kapcsolatokra és a turizmusra építő gazdaság stabil foglalkoztatást, megfelelő jövedelmet és ezen keresztül megélhetést biztosít a térségben élőknek. Leglényegesebb, hogy a kistérséget alkotó települések jólétét, versenyképes életminőséget tudjanak biztosítani az ott élők számára. Fontos, hogy a kistérség képes legyen megfogalmazni szükségleteiket, fejlesztési igényeiket, majd ezeket projektekké, programokká alakítani, hiszen csak ezekre lehet forrást szerezni. Fontos a települések összefogása a fejlődés reményében. Szükség van olyan programokra, amelyek megtanítják a településeket arra, hogyan működjenek együtt és érjenek el közösen eredményeket és mindezek mellett forrást is biztosít számukra. Nagyobb beruházásokat csak közös erővel tudnak megpályázni és elérni.