A turizmus, mint gazdasági, társadalmi jelenség egyik legfontosabb jellemzője a nagymértékű szezonalitás. A szezonalitás nehézségeket, problémákat okozhat, olyan szempontból, hogy a szálláshely szolgáltató vállalkozásoknak bevételeik jelentős részét egy viszonylag szűk időin-tervallum alatt kell megtermelniük. Ennek ellenére napjainkban a turizmus a magyar gazdaság húzóágazatává vált, fejlődése negyedik éve töretlen. Az ágazat nemzetgazdasági jelentőségét híven tükrözi, hogy jelenleg a bruttó hazai termék (GDP) csaknem 9 százalékát adja, illetve szerepe a foglalkoztatásban is kimagasló: az ágazat foglalkoztatja a munkavállalók több mint 11 százalékát. Természetesen az ilyen vállalkozásoknak is a célja a likviditás, vagyis a rövid távú fizetőképes-ség fenntartása, mely alapfeltétele a hosszú távú, sikeres, zavartalan működésnek. A vállalko-zásoknak másik célja az is, hogy hosszútávon is fizetőképesek legyenek, valamint a vállalati értéket növeljék, a tulajdonosi értéket maximalizálják. Az élet viszont azt igazolja, hogy nem célszerű kizárólag a siker receptjeivel foglalkozni, hi-szen a megszűnés veszélye napjainkban gyakorlatilag bármelyik szervezetet fenyegetheti, akár gyorsan idő előtt és a célok elérése nélkül is végbemehet. Diplomadolgozatom témájának a magyarországi és a szlovákiai szálláshely szolgáltatással fog-lalkozó vállalkozások gazdasági helyzetének bemutatását választottam. Dolgozatom célja, hogy az utazásszervezéssel foglalkozó cégek piaci helyzetét és lehetőségeit vegye górcső alá, ezen belül magyar és szlovák vonatkozásban vizsgálódok. A koronavírus okozta járvány utáni időszakban a magyar turizmus jelenleg reneszánszát éli, annak ellenére, hogy a visszaállítási időszakban kissé elmaradt az európai trendtől, Szlovákiával szemben, ahol a járvány idején a hazai turisták mentették meg az ágazatot. A járványügyi megszorítások feloldását követően pedig elkezdtek visszaszállingózni a külföldi turisták is, így az ágazat mutatóinak a javulásá-hoz ma már nagyobb arányban járulnak hozzá, mint a szlovákok. A pandémia következménye-ként még fontosabbá vált a bizalom és a biztonság kérdése az utazók számára, ami az elmúlt években tapasztalható tendenciához képest fokozottabban felértékeli az utazási irodák szere-pét. Ennek eredményeként sok olyan ember bukkan fel mostanság az utazási irodákban, akik az elmúlt években nem utaztak szervezetten. Az EMIS adatbázis elérési lehetősége megteremtette a feltételeket ahhoz, hogy a magyaror-szági adatokon túl más ország vállalkozásainak adataihoz is hozzáférjek. Mint szomszédos ország, Szlovákia mellett döntöttem az összehasonlítási szempontok felállítása során. Kíváncsi voltam, hogy különbözik-e, és ha igen akkor mennyiben különbözik a szálláshely szolgáltatás-sal foglalkozó vállalkozások gazdasági helyzete a két országban, kiemelten az elmúlt, gazdasá-gilag nagy kihívásokkal tarkított években.