Az őszi árpa termesztés jelentősége a klímaváltozás hatására folyamatosan növekszik az elmúlt években, a jövőben pedig a szélsőségek kiélesedése miatt ez még inkább elmondható lesz. Előnyös tulajdonságainak köszönhetően széles körben termeszthető, ezért fontos szerepet tölt be azokon a területeken, ahol más fontosabb növények termesztése már nem folytatható biztonsággal. Szakdolgozatomban három őszi árpa fajta, (SU Ellen, KH Tas, KG Apavár) teljesítményének vizsgálatát végeztem kisparcellás körülmények között. A kísérlet beállítására Debrecentől 11km-re, a DE AKIT Látóképi Növénytermesztési Kísérleti Telepen került sor. A kísérlet során megegyező agrotechnika mellett, eltérő tápanyagellátás és növényvédelem alkalmazásával történt az egyes fajták termesztése. A tápanyagellátás egyszeres tavaszi N-adagolással (N90), vagy két alkalmas N-kijuttatással (N150) történt. A növényvédelem pedig egyes parcellákon átlagosan, más parcellákon pedig intenzíven zajlott. Az kísérlet során elvégzett vizsgálatok közé tartozott a termésmennyiség mérése az eltérő növényvédelem és tápanyagellátás mellett. A betakarításkori szemnedvesség és a fehérjetartalom mérése. A levélfelületi index (LAI) több időpontban történő vizsgálata. Az egyes fajták szármagasságának mérése, a megdőlés mértékének vizsgálata, és a kalászfuzárium fertőzöttség mértékének vizsgálata.