Az eddigi imposztor jelenséget feltáró kutatások többsége a munkapszichológia tárgykörében jelent meg, és bár fokozatosan megjelenik az imposztor jelenség témaköre felsőoktatásban résztvevő hallgatók vizsgálatának körében, olyan összefüggésekkel vizsgálva, mint az egyetemi hallgatók viselkedéses jellemzői (Ferrari, Thompson, 2006), vagy az etnikai hátrányos helyzet (Peteet és mtsai, 2015). Ennek ellenére elhanyagolható mennyiségű vizsgálat vonatkozik a felsőoktatásban kimagasló teljesítményt nyújtó, akadémiai tehetségek egyének vizsgálatára. Kutatásom az imposztor jelenség összefüggéseinek feltárására helyezi a hangsúlyt. A jelen kutatásban felmért imposztor jelenséghez kapcsolható összefüggések a nemi megoszlás kérdése, a perfekcionizmus, a kontrollhely, a kognitív érzelemreguláció, a képzeleti és emocionális túlingerlékenységre való hajlam. Célja a felsőoktatásban résztvevő hallgatók imposztor érzelmeit megvizsgálni, különös tekintettel az akadémiai tehetségesek csoportjára.