The study, conducted against a systems theory background, aimed to investigate the emotional intelligence of adolescents, comparing it with the communication and emotional expression patterns of their families. A total of 44 young people aged 14-17 years participated in the study, and data were collected using a self-compiled demographic questionnaire, an abridged version of the Bar-On Emotional Intelligence Questionnaire Adolescent Version, an abridged version of the Family Emotional Expression Skills Questionnaire, and the Olson Family Test. The research results showed that in well-functioning families, children's emotional intelligence can develop better through better communication and better emotional expression: the family as a primary socialisation setting thus plays a key role in the acquisition of emotional competences. In addition, artificial intelligence, a modern-day achievement, can also play a role in developing young people's emotional intelligence and increasing their emotional awareness.

A rendszerelméleti háttérrel folytatott vizsgálatban serdülők érzelmi intelligenciájának vizsgálatára került sor, összevetve azt a családjukra jellemző kommunikációs és érzelemkifejezési mintázatokkal. A kutatásban n=44 fő, 14-17 év közötti fiatal vett részt, az adatok gyűjtése egy saját összeállítású demográfiai kérdőívvel, Bar-On Érzelmi Intelligencia Kérdőív Serdülő Verziójának rövidített változatával, a Családi Érzelemkifejezési készség Kérdőív rövidített változatával, illetve az Olson-féle családteszttel történt. A kutatási eredmények rávilágítottak, hogy a jól funkcionáló családokban, a jobb kommunikáció és a jobb érzelemkifejezési készség révén a gyermekek érzelmi intelligenciája is jobban fejlődhet: az érzelmi kompetenciák elsajátításában tehát a család, mint primer szocializációs közeg kulcsszerepet tölt be. Mindemellett a mesterséges intelligencia is szerephez juthat a fiatalok érzelmi intelligenciájának fejlesztésében, nagyobb érzelmi tudatosságuk elérésében.