Ronald H. Coase, az 1991. Év közgazdasági Nobel-díjasa, a modern közgazdasági elmélet élő klasszikusa. Aligha van élő közgazdász, akinek a nevét többször idéznék manapság, mint az övét. Az e kötetben összegyűjtött munkák - egy kisebb (1937-ben írt) és egy hosszabb lélegzetű (1960-ban írt) tanulmány - életművének javát jelentik. Nobel-díját ezekért, a közgazdaságtan területén valóságos forradalmat előidéző cikkekért kapta. Két, igen nagy horderejű probléma első megfogalmazása található meg bennük.1. Hogyan függ össze a vállalatok létezése a piaci tranzakciók költségeivel? E forradalmian új kérdésfeltevésnek köszönhető a modern vállalatelmélet kialakulása2. Milyen feltételek mellett lehet magánjellegű szerződések révén (kormányzati beavatkozások nélkül) kiküszöbölni azokat a károkat, amelyeket a gazdasági szereplők akaratlanul is képesek másoknak okozni? A klasszikus példa itt a környezetet szennyező üzem. Coase volt az első, aki rámutatott arra, hogy minden ilyen jellegű probléma hátterében az áll, hogy a gazdasági javakkal kapcsolatos tulajdonjogok nincsenek világosan definiálva és elosztva az érintett felek között, akik ennek hiányában nem tudnak megfelelő szerződéseket kötni. Ez a mély gondolat megvetete egy teljesen új közgazdaságtani diszciplína - a jogintézmények közgazdasági elemzésének (law and economics) és azon belül a tulajdonok közgazdaságtanának - alapjait. A szélesebb olvasóközönséget különösen érdekelhetik azok a kérdések, amelyek a mindenkori állami beavatkozások és szabályozások homlokterében állnak.