Dolgozatom kiindulópontja, hogy a magyar jogalkotó viszonylag jelentős mozgásteret biztosít a foglalkoztatók és a foglalkoztatottak számára egyaránt annak érdekében, hogy az adott foglalkoztatási jogviszonyra tekintettel megfizessék a közterheket, mely mozgástér érdemben kihat az adózás utáni eredményre, illetve jövedelemre. Ezen mozgástér azonban olyan lehetőség, amellyel okosan kell élni – dolgozatom célja így, hogy ezen útvesztőben iránytűként szolgáljon. Ennek érdekében a dolgozat áttekinti a makro- és mikroszintű aspektusait a foglalkoztatás adóztatásának.