Szakdolgozatomban az új Polgári perrendtartásról szóló törvényben megjelenő legfőbb újítást, a perkoncentrációt vizsgálom meg részletesen. Kitérek a per koncentrálását biztosító alapelvekre, továbbá a per osztott szerkezetét is elemzem. Ezen belül a perfelvételi illetve az érdemi tárgyalási szakot vizsgálom meg, külön kitérve a két szakaszt elválasztó ún. közbenső végzésre is. Ennek során törekszem arra, hogy rávilágítsak az esetlegesen felmerülő problémákra. Szakdolgozatom egyik fő kutatási módszere az összehasonlítás, ennek keretében megvizsgálom a jogtörténeti előzményeket, különösen kitérve a hasonlóságokra és a különbségekre. Emellett nemzetközi komparatív módszer alkalmazásával összehasonlítom a német, az osztrák, a svájci, valamint néhány volt szocialista állam (Litvánia, Lengyelország, Csehország, Szlovénia, Románia) perjogi megoldásait is a perkoncentrációt illetően. Továbbá rá kívánok világítani a magánjogi emberkép-változás és az új perjogi kódex közötti összefüggésekre is.