A dolgozat összefoglalója: Az egészségügy működése során gyakran történnek nem kívánatos események akár az egészségügyi ellátás során előforduló hibák következtében, de azok hiányában, tőlük függetlenül is. Ezen események kapcsán gyakran keletkeznek jogviták –„orvosi műhibaperek”- melyek a bulvármédia révén kerülnek a társadalmi közérdeklődés fókuszába. Ezen körülményekre való tekintettel az 1997. évi CLIV. törvény az egészségügyről valamennyi egészségügyi szolgáltatóra nézve kötelezővé tette a szakmai felelősségbiztosítás jogintézményét. Célja az volt, hogy jog- és vagyonbiztonságot garantáljon az egészségügyi szolgáltatók és az állampolgárok számára egyaránt, az egészségügyi ellátás során bekövetkező káresemények esetén. A hazai helyzet vizsgálata során arra a következtetésre jutottam, hogy ma már egyáltalán nem tölti be a jogalkotói szándék szerinti funkcióját, ezen túl súlyos működési anomáliákat generál az egészségügyi szolgáltató rendszerben és az orvos-beteg kapcsolatban. Ez a felismerés arra indított, hogy a nemzetközi helyzet elemzése tükrében megoldási javaslatokat fogalmazzak meg a jelenlegi hazai helyzetből való kiutat illetően. A külföldi helyzet vizsgálata során a megoldások széles tárházát volt szerencsém megismerni. Ezek részben riasztó perspektívát tárnak a vizsgálódó elé, esetenként bizonyos elemeikben viszont a kiút lehetőségeit jelentik. Az USA vonatkozó rendszere szolgáltatta a legszemléletesebb példát a peres kártérítési rendszerek működési anomáliáira, és példázza, hogy a részleteiben sok vonatkozásában eltérő, de koncepciójában a hazaival megegyező kártérítési rendszer problémáinak kezelésére a pénzügyi források bővítése önmagában elégtelen. A nemzetközi helyzet kutatásának egy másik izgalmas példáját a „no-fault” rendszer szolgáltatta. A jelenlegi hazaitól koncepciójában lényegesen eltérő megoldást jelent, aminek figyelembe vétele véleményem szerint felveti akár a paradigma váltás lehetőségét is a megoldások keresése során. Dolgozatom részét képezi néhány EU-s ország szabályozásának bemutatása is, melyek közül a német rendszer eredményeit akár a magyar helyzet megoldása kapcsán is hasznosíthatónak vélem. A kutatás módszeréül a rendelkezésre álló angol és magyar nyelvű irodalmi adatok széles tárházának összehasonlító elemzését választottam. Dolgozatom egységes szerkezetbe foglalja az egészségügyi szolgáltatók szakmai felelősségbiztosításával kapcsolatos szabályozás jogi hátterét, a jelenlegi hazai és nemzetközi helyzet elemzését, a fennálló anomáliák megoldásának lehetséges útjait. Munkám értékét az adja, hogy a témakörben nem található olyan közlés, mely horizontját és vertikumát tekintve vele összevethető lenne. Bízom benne, hogy dolgozatommal sikerül felkeltenem a figyelmet egy jelenlegi formájában elégtelenül működő fontos társadalmi jelentőségű jogintézmény korrekciójának halaszthatatlanságára.