„Hallgassatok meg engem is!” Az ítélőképessége birtokában lévő gyermek bíróság általi meghallgatása

Abstract

augusztus 1. napján a magyar jogalkotó a Brüsszel IIb rendelet hatálybalépése következtében módosította a Ptk. 4:171. § (4) bekezdését, és kötelezővé tette a bíróságok számára az ítélőképessége birtokában lévő gyermek értesítését a nyilatkozattétel lehetőségéről. A dolgozat az ítélőképessége birtokában lévő gyermek bíróság általi értesítését, meghallgatását, véleményének értékelését elemzi magyarországi viszonylatban. A dolgozat célkitűzése annak vizsgálata, hogy miként tehető még hatékonyabbá az ítélőképessége birtokában lévő gyermek bíróság általi meghallgatása. A dolgozat elemzi a jelenleg hatályos jogi szabályozást és jogalkalmazói gyakorlatot, és a hiányosságok feltárásával igyekszik megoldást találni a folyamat tökéletesítésére. Az Európai Unióban kiemelt szerepet tölt be a gyermekbarát igazságszolgáltatás. Az európai jogalkotó által megfogalmazott kritériumok és törekvések teljesítése álláspontom szerint elengedhetetlen a cél megvalósítása érdekében. Éppen ezért a dolgozat a témát nemzetközi és európai kontextusban helyezi, ugyanakkor nem célja az Európai Unió szabályozásának részletes elemzése, kizárólag a téma szempontjából releváns nemzetközi és európai jogalkotási produktumok jelennek meg a dolgozatban. A dolgozat hangsúlyos részét a magyar szabályozás kritikai elemzése képezi, emellett azonban egyes európai országok szabályozási modelljei is felvillantásra kerülnek, kizárólag a de lege ferenda javaslatok alátámasztása érdekében szükséges mértékben. A magyar szabályozás értékelése során vizsgálom az ítélőképesség fogalmát a jogalkotás és jogalkalmazás szintjén, foglalkozok az értesítés módjával, a tájékoztató levél tartalmával, a gyermek véleménynyilvánításhoz való jogával illetve a gyermek legfőbb érdekével, amit az eljárás minden résztvevőjének szem előtt kell tartani. A gyermek meghallgatása egész életére kiható nyomot hagyhat életében, ezért nem mindegy, hogy milyen módon, milyen környezetben, milyen kérdések mentén kerül sor meghallgatására a bíróság vagy igazságügyi pszichológus szakértő által. Végül a dolgozat kitér a folyamat lezárását is jelentő gyermek véleményének értékelésére, az esetleges visszacsatolás lehetőségére. Megítélésem szerint azonban a jogalkalmazónak nem elégendő csupán a meghallgatás kötelezettségének eleget tennie, hanem szükséges a gyermek véleményének a szülői ráhatást, ellennevelést kiküszöbölő értékelése az adott ügy elbírálása során.