A retinoblastoma tipikusan gyermekkorban fordul elő, a leggyakoribb primer malignus intraocularis daganat. Jelentőségét többek között az adja, hogy malignus léte ellenére, időben történő diagnózis, valamint megfelelő kezelés esetén, jó prognózisra lehet számítani. A diagnosztikai módszerek és a terápia is jelentősen átalakult az elmúlt évtizedek során. Az MR vált az elsőként választandó képalkotó eljárássá. A megfelelő szekvenciák kiválasztásával kiváló kép nyerhető az anatómiai viszonyokról és a patológiai eltérésekről egyaránt, sőt az MR funkcionális információval is szolgálhat. A gyermekradiológiában fokozatosan teret nyerő multiparametriás MR, és ezen belül egy funkcionális információt adó diffúzió-súlyozott szekvencia, a DWIBS (diffusion weighted whole body imaging with background body signal suppression) mérés használatának előnyeit mutatom be, retinoblastomás betegek diagnosztikája és követése során.