Halállományok védelmében tett nemzetközi egyezmények játékelméleti vizsgálata

Abstract

Napjainkban a játékelmélet alkalmazása a természeti erőforrásokhoz kapcsolódó nemzetközi megállapodások és elosztási kérdések vizsgálata egyre szélesebb körben nyer teret. Cikkünkben – a téma EU szinten is felismert jelentőségéből kiindulva – ezen megállapodásokat és allokációs kérdéseket a nemzetközi, kizárólagos gazdasági területeken túlnyúló halászatok és halászati jogok (kvóták) esetében vizsgáljuk, áttekintve és összehasonlítva a témába elért legfontosabb játékelméleti kutatási eredményeket. A halászat, azon belül is a „túlhalászat” kérdésének elemzésére kiemelt figyelmet fordítva megvizsgáljuk, hogy a játékelmélet eszköztárát felhasználva felépíthető-e olyan stabilitási követelményeknek is eleget tevő modell, amely alkalmazásával elkerülhető a közlegelők tragédiája, illetve figyelembe veszi a probléma jellegéből adódó externáliákat és az esetlegesen megjelenő potyautas jelenséget is. Az elemzéshez játékelmélet eszköztárára és a témában elért legjelentősebb tudományos eredményekre támaszkodunk, melyeket empirikus eredmények bemutatásával is alátámasztunk.