A munkaerőhiány néhány kérdése a közép-magyarországi régióban – empirikus vizsgálat alapján

dc.contributor.authorPoór, József
dc.contributor.authorJuhász, Tímea
dc.contributor.authorHámori , Tamás
dc.contributor.authorKarácsony, Péter
dc.contributor.authorMachova, Renata
dc.contributor.authorCsapó, Ildikó
dc.date.accessioned2024-07-30T12:53:03Z
dc.date.available2024-07-30T12:53:03Z
dc.date.issued2018-12-31
dc.description.abstract-en
dc.description.abstractA humánerőforrás iránti kereslet igen erősen megváltozott az elmúlt évtizedben és átrendeződött a munkaerőpiac keresleti és kínálati oldala egyaránt. A 2000-es évek első évtizedére a munkaerő túlkínálat volt jellemző globálisan, ezzel szemben napjainkat a munkaerőhiány jellemzi. A közép-kelet-európai országokban a 90-es években végbement kedvezőtlen gazdasági és társadalmi változások hatást gyakorolnak a jelenlegi munkaerőpiac változásaira és meghatározó szerepet játszanak a munkaerőhiány kialakulásában. A rendszerváltozás után ezen országokban kialakult magas munkanélküliség arra késztette a tehetségesebb munkavállalókat, hogy a könnyebb boldogulás reményében a nyugat-európai országok irányába mozduljanak el (Bilsen – Konings 1998, Jeong et al. 2008). Napjaink egyik kulcskérdése ezen országokban a drasztikusan megnövekedett munkaerőhiány, amely kialakulását különböző tényezők befolyásolták, többek között a rendszerváltozás utáni elvándorlás, a kedvezőtlen demográfiai tényezők, a gazdasági válság és az Európai Unión belüli bérkülönbségek (Brixiova et al. 2009). Az OECD adatai alapján elmondható, hogy közel 7 millió munkavállaló hagyta el a Visegrádi országok munkaerőpiacát. A megfelelő humán tőke felkutatása, megszerzése és megtartása számos kihívás elé állítja a vállalatokat, amely hatást gyakorol a vállalatok versenyképességére és termelékenységére egyaránt. Jelen tanulmány a munkaerőhiány kialakulásának okaival és a munkaerő-megtartás lehetőségeinek vizsgálatával foglalkozik mind vállalati, mind kormányzati szinten. A kutatás folyamán közép-magyarországi régióban működő vállalatok és közszféra szervezetei kerültek megkérdezésre. A vizsgálatok eredményei rámutatnak, hogy egyeztetés és központi szervezeti intézkedések is szükségesek a szakemberhiány megoldása érdekében mind a vállalkozások, mind a kormányzat részéről egyaránt.hu
dc.formatapplication/pdf
dc.identifier.citationMetszetek, Évf. 7 szám 4 (2018) , 7-23
dc.identifier.doihttps://doi.org/10.18392/metsz/2018/4/1
dc.identifier.eissn2063-6415
dc.identifier.issue4
dc.identifier.jatitleMetszetek
dc.identifier.jtitleMetszetek
dc.identifier.urihttps://hdl.handle.net/2437/378003
dc.identifier.volume7
dc.languagehu
dc.relationhttps://ojs.lib.unideb.hu/metszetek/article/view/11676
dc.rights.accessOpen Access
dc.rights.ownerMetszetek Társadalomtudományi folyóirat (Cross-sections Social Science Journal)
dc.titleA munkaerőhiány néhány kérdése a közép-magyarországi régióban – empirikus vizsgálat alapjánhu
dc.typefolyóiratcikkhu
dc.typearticleen
Fájlok
Eredeti köteg (ORIGINAL bundle)
Megjelenítve 1 - 1 (Összesen 1)
Nincs kép
Név:
PDF
Méret:
307.77 KB
Formátum:
Adobe Portable Document Format