A fogyasztóvédelem napjaink egyre szélesebb körben jelentkező jogterülete. Létjogosultságához nem férhet kétség, hiszen a gazdasági élet számos vetületén jelentkezik a fogyasztókkal szembeni visszaélés problematikája. Ez különösen igaz azon új típusú szerződések körében, amelyek megjelenése a XX. század gazdasági-technikai változásaihoz, az újonnan jelentkező piaci igényekhez kapcsolódnak, mivel ezek történelmi hagyományai nem figyelhetőek meg a nemzeti jogalkotásokban, így a fogyasztók körében fokozottan jelentkezik e kontraktusokból adódó kockázatok viselésének terhe. Dolgozatomban azt vizsgálom, hogy a jogalkotás hogyan reagált az atipikus szerződésekkel kapcsolatban felmerült fogyasztói igényekre, mind az Európai Közösség, mind az egyes tagállamok döntéshozatalához kapcsolódóan. Ennek keretében először bemutatom a fogyasztóvédelmi szabályozás megjelenésének indokait, fejlődéstörténetét, az atipikus szerződésekkel való kapcsolatát. Bemutatom az atipikus szerződések, mint fogyasztói szerződések közös jellemzőit, s ennek keretében megvizsgálom a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatokra vonatkozó új hatályos magyar szabályozás követelményeit,s az eljáró hatóságok jogosítványait.Ezt követően részletezem az egyes szerződéstípusok fogyasztóvédelmi szabályozását a közösségi joganyag keretében, figyelembe véve az egységes magánjog kialakítására irányuló törekvéseket is. Dolgozatomban négy szerződéstípust vizsgálok: a timesharing-szerződéseket, a távollévők között kötött szerződéseket, az üzleten kívül kötött szerződéseket, valamint a konzorciós szerződéseket. Ennek keretében bemutatom a vonatkozó Európai Közösségi irányelveket, majd azt, hogy a hazai jogalkotó hogyan tett eleget jogharmonizációs kötelezettségének. Különös figyelmet szentelek az elállási jogosultságok (különösen az objektív elállási jog intézményének) bemutatására, valamint a vállalkozásokat terhelő többlettájékoztatási kötelezettség ismertetésére.Gyakorlati példákkal világítom meg az egyes jogosultságok szükségességét, elsősorban a fogyasztót terhelő információs aszimmetria keretében. Kiemelten kezelem az egyes szerződéstípusok esetén leggyakrabban előforduló fogyasztói problémákat, elsősorban a vállalkozások tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatát, agresszív marketing-technikáit.Ennek alapján a Versenytanács releváns döntéseit is ismertetem.A konzorciós szerződések esetén kiemelem az alkalmazható szabályozás hiányát, s az ebből fakadó visszaéléseket, elsősorban a vállalkozások megtévesztő tájékoztatására vonatkozóan. A dolgozatot mellékletekkel is kiegészítem a timesharing-szerződésre, a csomagküldő kereskedelem keretében kötött szerződésre és az üzleten kívül kötött szerződéshez kapcsolódó írásbeli tájékoztatóra vonatkozóan.