A hirtelen szívhalál az egyik vezető halálok az egész világon, pontos kifejlődésének mechanizmusa nem ismert, az viszont bizonyított, hogy malignus szívritmuszavar vezet a keringésmegálláshoz. A bekövetkezett hirtelen szívhalál egyetlen lehetséges terápiája a minél hamarabb megkezdett újraélesztés lehet, melynek kulcsa a folyamatos, jó minőségű, a lehető legrövidebb időre megszakított mellkasi kompresszió. Kutatásom során legfőbb célkitűzéseim között szerepelt, hogy az abortált szívhalált szenvedett betegeknél az újraélesztés kimenetelét és minőségét befolyásoló tényezőket feltárjam. Ehhez segítségemre volt egy olyan speciális defibrillátor, mely az alap paraméterek (pulzus, vérnyomás, légzésszám, EKG, oxigén szaturáció, hőmérséklet, kilégzésvégi szén-dioxid) mellett, valós idejű paramétereket is detektál a zajló újraélesztés során. Vizsgálatom során fontos hangsúlyt kapott az iniciális ritmus, a kompresszió mélysége és frekvenciája, az első defibrillációig eltelt idő és a defibrilláció energiája, az újraélesztés kimenetele és a beadott adrenalin mennyisége. Az orvosmedikai rendszerben szereplő egészségügyi dokumentumokat áttekintve megvizsgáltam a betegek kórelőzményében szereplő ismert betegségek és a hirtelen szívhalál összefüggéseit is. Bár az elmúlt évtizedben történt pozitív előrelépés az újraélesztések minőségének javításában, kulcsfontosságú, hogy a jövőben ez a folyamat ne álljon meg és további erőfeszítésekkel még tovább lehessen növelni az abortált szívhalált szenvedett betegek túlélési esélyeit.