A felek és képviselőik percselekményei és a perhatékonyság

A tétel rövid nézete
dc.contributor.advisorNyilas, Anna
dc.contributor.authorMuskóczki, Kornélia
dc.contributor.departmentDE--Állam- és Jogtudományi Karhu_HU
dc.date.accessioned2018-05-04T10:20:43Z
dc.date.available2018-05-04T10:20:43Z
dc.date.created2018-05-04
dc.description.abstractA dolgozatom kimunkálása során – néhány gondolatban – indokolnám a témaválasztásom. A szakdolgozati tematika alapján, az első téma, ami felkeltette az érdeklődésemet az a felek és képviselőik percselekményei és a perhatékonyság volt. Az igazságszolgáltatás egy fontos kérdéskör az emberek életében, hiszen ezen a területen hozott döntések és változások befolyásolják a legjobban az érintettek életét. Számos munka és tanulmány igyekezett már ezt a témát feldolgozni, mégis a folyamatosan változó, átalakuló világ okot ad az újabb munkára, mivel az Országgyűlés 2016. november 22. napján fogadta el a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvényt, amely 2018. január 1. napján lépett hatályba. Fontos társadalmi érdek fűződik ahhoz, hogy a jogrendszer összeegyeztethetőségének és egységességének megőrzésével történjen meg az új eljárási szabályozás megfelelő érvényesülése. Az új szabályozás miatt a dolgozatomat úgy építettem fel, hogy a választott témakörömben a 1952. évi III. törvényt és a 2016. évi CXXX. törvényt párhuzamosan egy összehasonlító elemzésen keresztül végig vezetem a felek és képviselőik percselekményeit és a perhatékonyságot, amelyben így megismerhetővé válik a változás és annak indokolt részletszabályozása, módosítása. A dolgozatom forrásául nagyrészt szakmai tanulmányok, szakkönyvek, a törvényjavaslat elemzése és az új Polgári perrendtartás kommentárának feldolgozása szolgált. A polgári eljárásban a természetes személyek é s más személyek közötti jogvitákat bírálják el. A bíróság az eljárás keretében hoz pártatlan döntést a vagyoni – és személyi jogi tárgykörben, s fő jogforrása a polgári perrendtartás. E törvény tartalmazza mindazokat az alapelveket, amely szabályozza a magánjogi igények bíróság előtti érvényesítésének rendjét. A téma kifejtése során több kérdést érintette. Elsősorban vizsgáltam az igazságszolgáltatás alapelveit, a törvény hatálya alá tartozó személyeket, majd elemeztem ezen személyek eljárási lehetőségeit és cselekményeit. Az új Polgári Törvénykönyv – a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény - hatálybalépésével összefüggésben változtak a jog – és cselekvőképességre vonatkozó és a törvényes képviseletre vonatkozó szabályok. A kodifikációval összefüggésben vizsgáltam az új Polgári perrendtartás előkészületei során az alapelvek és az időszerűség kérdéskörében felmerült álláspontokat, illetve a Polgári perrendtartás felülvizsgálatának és módosításának általános indokait. Végül kutattam az összefüggéseket az 1952. évi III. törvény és a 2016. évi CXXX. törvény között és azt, hogy a szabályozások hogyan segítik a polgári per előmenetelét. Szakdolgozatom célja, hogy a fenti kérdésekre választ találjak és lássam az összefüggéseket, amelyek előmozdítják a polgári per hatékonyságát.hu_HU
dc.description.courseIgazságügyi Igazgatásihu_HU
dc.description.degreeBSc/BAhu_HU
dc.format.extent95hu_HU
dc.identifier.urihttp://hdl.handle.net/2437/251112
dc.language.isohuhu_HU
dc.subjectfelekhu_HU
dc.subjectképviselőkhu_HU
dc.subjectpercselekményhu_HU
dc.subjectperhatékonysághu_HU
dc.subject.dspaceDEENK Témalista::Jogtudományhu_HU
dc.titleA felek és képviselőik percselekményei és a perhatékonysághu_HU
Fájlok
Gyűjtemények
Hallgatói dolgozatok (Állam- és Jogtudományi Kar)