Nőgyógyászati daganatok és a terhesség kapcsolata

Abstract

A gyermekvállalási életkor kitolódásával párhuzamosan nő a várandósság során felismert daganatos megbetegedések aránya, amelyek közül az emlőrák és a nőgyógyászati daganatok (méhnyak- és petefészekrák) a leggyakoribbak. Ezen irodalmi összefoglaló célja a terhesség alatt felismert nőgyógyászati malignitások diagnosztikájának és ellátásának áttekintése a legfrissebb nemzetközi irányelvek alapján. A kivizsgálás során az ionizáló sugárzást használó képalkotó eljárások (ultrahang, MRI) az elsődlegesek, de bizonyos megfontolásokkal, az ALARA elvet követve az ionizáló sugárzással járó vizsgálatok is elvégezhetők. Az aktuális ESGO/INCIP ajánlások szerint a várandósok onkológiai ellátásának a lehető legközelebb kell állnia a nem terhes standardokhoz. Ennek megfelelően a műtéti beavatkozások bármely trimeszterben, míg a kemoterápia a 14. és 35. gesztációs hét között viszonylagos biztonsággal alkalmazható. A szülésvezetésnél a terminus közeli időzítés és a hüvelyi út preferált. Gyermekágyban akár 6 hétig tartó LMWH-profilaxis is indokolt lehet a fokozott trombózisveszély miatt. Időben megkezdett kezelés mellett az anyai prognózis hasonló a nem terhes betegekéhez, a sikeres menedzsmenthez azonban elengedhetetlen a multidiszciplináris szemlélet és a globális regiszterek alkalmazása.