A büntető eljárásjog legmeghatározóbb részei a bizonyítékok. Bizonyítás és bizonyíték nélkül csekély esély van az eljárás lefolytatására. Számos irodalom szól a személyi bizonyítékokról, azonban a terhelti kihallgatáson történő befolyásolás akár fizikailag, akár - dolgozatom fő témájaként - pszichológiailag nagy részben látenciában marad. Mindig is érdekelt, vajon mennyire erőskezűek egy-egy terhelt esetében a kihallgatást végző rendvédelmi munkatársak. Miért van olyan, hogy valakit elítélnek (hamis / kikényszerített) vallomása miatt, majd egy idő után kiderül, mégsem ő az elkövető? Mi viszi rá a terhelteket hogy hamisan, vagy meggondolatlanul tegyenek vallomást? Egy külső tényező? Esetlegesen egy belső kényszer?