A zab egészségre gyakorolt jótékony hatásait már számtalan vizsgálatban bizonyították. Az interneten és az újságokban is egyre gyakrabban olvashatók olyan cikkek, melyek kedvező élettani hatásait tárgyalják. Hazánkban a zab élelmiszerként való felhasználása még nem elterjedt, azonban az egészséges táplálkozás iránti érdeklődés egyre nő, a zabtermékek pedig egyre nagyobb szerepet kapnak az egészségtudatos fogyasztók étrendjében. Vizsgálataimban különböző bioboltokban és áruházláncokban vásárolt zabtermékek beltartalmi értékeit mértem és hasonlítottam egymáshoz, valamint búzapehelyben és egész szemes búzamintában mért értékekhez. A vizsgálatokat két ismétlésben végeztem, az eredményeket egyváltozós varianciaanalízis Tukey próbája segítségével hasonlítottam egymáshoz. A zabmintákban mért nyersfehérjetartalmak 12,16% és 13,79% közöttiek voltak, nyerszsírtartalomak pedig 4,4% és 7,0% közöttiek, az alacsony és magas árkategóriás zabpelyhekben mért értékek, szignifikánsan nem különböztek. A szárazanyagtartalmak 89,00% és 90,15% között vátoztak és szintén nem mutattak összefüggést a zabpelyhek áraival. A mért nyershamutartalmak 4,4% és 7,0% között változtak, a magasabb árkategóriás zabpelyhekben szignifikánsan magasabb nyershamutartalmat mértem. Az elemtartalmak közül a magnézium-, a vas-, a kálium- és a foszfortartalom volt szignifikánsan magasabb a drágább zabpelyhekben. Az általam vizsgált zabtermékek napi 100g-jának fogyasztásával szervezetünk magnézium-, réz-, és foszforszükségletének jelentős része biztosítható, vas- és kálciumszükségletünk fedezéséhez is hozzájárul. A minták fehérjeösszetételének vizsgálata során a zabtermékek prolamin frakciójában nem találtam a búzában lévő 47 kDa molekulatömegű, legintenzívebb allergénnek vélt fehérjével azonos molekulatömegű tartományba eső fehérjét. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a vizsgált zabtermékek bármelyike is alkalmazható lenne gluténmentes étrendbe. A zab gluténmentességét ennél sokkal nagyobb érzékenységű, immunanaltikai módszerek segítségével lehet bizonyítani.