A hatályos jogi szabályozásban kevés olyan jogtárgy van, amely szinte minden jogterületen jelen van. Az ingatlanjog ilyen, amely rohamosan fejlődik, állandóan változik. A jogtudomány kevés figyelmet szentel e jogágnak. Ez meglepő, ha figyelembe vesszük, hogy nemzeti vagyonunk több mint 50%-át ingatlanok teszik ki. Dolgozatom elején kifejtettem az ingatlanjog forrásait, majd az ingatlanfogalom problematikájára tértem ki. Ezt a fogalmat nap mint nap használjuk, és meghatározása nem is olyan egyszerű, mint ahogy azt első pillantásra gondolnánk. A következő momentumként az ingatlanok részletes csoportosítását vettem alapul. Az ingatlan – nyilvántartás az adásvétel alapja. Áttekintettem a telekkönyv kialakulását, annak történetét, kitértem az alapelvekre és végül az ingatlan – nyilvántartás rendszerét elemeztem. Dolgozatom következő része teljes egészében az adásvételi szerződésre koncentrál. A XXV. számú Polgári Elvi Döntés elemzését követően megjelenik az ingatlan - adásvételi szerződés alanya és tartalmának kifejtése. Következő körben kettéválasztottam az eladás és vásárlás során felmerülő kérdéseket, melyeket részletesen megvizsgáltam. Például, hogy az eladót és a vevőt milyen kötelezettségek terhelik, hogyan történik termőföld tulajdonszerzése belföldi, illetve külföldi által, a vételár kérdése, illetve egy manapság nem elhanyagolható problémával, az ingatlanmaffia előfordulásával Magyarországon. Dolgozatom végül az új Polgári Törvénykönyv ingatlanjoggal kapcsolatos rendelkezéseit mutatja be.