Az „Emlő MR pathológiás eltéréseinek textúra elemzése” című diplomamunka az emlő anatómiáját, képalkotó vizsgálatait, ezen belül az MRI fontosságát emeli ki, továbbá a jóindulatú és rosszindulatú daganatok ismertetését foglalja magában. Kutatásunkban a radiomika segítségével a leggyakoribb rosszindulatú emlő carcinomák elkülönítésében szerepet játszó radiomics paramétereket vizsgáltuk meg.

Az MRI egy nem invazív képalkotó modalitás, amely ionizáló sugárzás nélkül képes részletgazdag információt nyújtani a daganat morfológiájáról, beleértve annak a méretéről, a topográfiai elhelyezkedéséről és a szerkezetéről egyaránt. Ez kiemelkedően fontos a páciensek pontos stádiumbesorolásában, illetve a precíz sebészeti tervezésben.

Ezen diplomamunkának az volt a célja, hogy áttekintést nyújtson a textúraelemzés alkalmazásairól az emlőrák diagnosztizálásában, prognózisában és a kezelési válasz értékelésében, valamint áttekintse a képalapú textúrajellemzők szerepét nem invazív prognosztikai és prediktív biomarkerekként.

A jelen radiomikai vizsgálatnak az volt a célja, hogy a ductalis és lobularis emlő carcinomák közötti kvantitatív texturális különbségeket meghatározza, standardizált képfeldolgozási protokoll alkalmazása mellett.

Az elemzés során kinyert paraméterek statisztikai kiértékelése, amelyet a Wilcoxon rank-sum teszt eredményeit szemléltető hőtérképek igazolnak, rávilágított arra, hogy a normalizáció és a diszkretizáció elvégzése után bizonyos jellemzők kimagasló stabilitással és diszkriminatív erővel bírnak a két szövettani típus elkülönítésében.

Összességében megállapítható volt, hogy a megfelelően előkészített radiomikai adatsorok alapján a lokális aszimmetria-mutatók és a hisztogram-alapú variancia a legmegbízhatóbb biomarkerek a non invazív differenciáldiagnosztikában, lehetőséget biztosítva pontosabb, képi alapú klasszifikációs modellek fejlesztésére.