Munkámmal szerettem volna azt bizonyítani, hogy mint a mezőgazdaság minden ágában meg vannak a meghatározó ágazatok, fajták, technológiák, amiket bevett módon használunk, a gyógynövénytermesztés talán kicsit kirúg ebből az egyhangúságból. Nincs akkora mértékben lekorlátozva, mint egy zöldség palántahajtató, vagy egy szőlőültetvény vagy akár egy monokultúrás kukorica ültetvény. Szabadabb választása van a terület a fajta kiválasztásában. Ezt a szélesebb spektrumú gondolkodást próbáltam a kiválasztott növények, minél színesebb felhasználhatóságában keresni. Használja fel ezt az előnyt minden más ágazat is, ha perspektívát lát egy-egy gyógynövény vetésforgóba való könnyű beillesztésében, zöldtrágyaként való alkalmazásában vagy akár állatok takarmányozása legyen a cél. Nem csak az üvegházas talaj nélküli termesztés képes szinte sivatag állapotú élővilágot teremteni, a nem megfelelő talajhasználat előbb vagy utóbb balul üt vissza. A már szántóföldként elfoglalt terület hatalmas értéket jelent, ezért oda kell figyelnünk, hogyan éljünk az általa kínált lehetőséggel összeegyeztetve mi eszköztárunkkal. A kiragadott kálmos, nyír, kecskeruta, vízitroma, fekete nadálytőn kívül érdemes tanulmányozni további fajokat.