Dolgozatomban a kínai gazdaság elmúlt három évtizedének gazdasági növekedésével foglalkoztam, arra a kérdésre keresve a választ, hogy lehetséges-e nyugati típusú piaci intézményrendszer nélkül, hosszú időszakon keresztül fenntartható gazdasági növekedést folytatni, vagy szükségesek a különböző, a szocializmustól idegen, a fejlett országokra jellemző formális intézmények Kína fejlődéséhez. Az első fejezetben növekedéselméletek exogén és endogén ágából kiindulva bemutattam, hogy az intézmények számítanak a gazdasági növekedés előmozdításában. A tény, a fejlődéshez való hozzájárulás ismertetését, és a növekedéselméletek főbb következtetéseinek bemutatását követően a második fejezetben részletesen foglalkoztam azzal, hogy milyen módon, milyen csatornákon keresztül fejthetik ki hatásaikat az intézmények. Foglalkoztam az intézményi stabilitás fontos jellemzőivel, és az intézményi struktúra megváltozásának folyamatával. Majd végül dolgozatom utolsó, harmadik fejezetében bemutattam a kínai gazdaság fejlődésének elmúlt három évtizedének fontosabb jellemzőit, amelyek közül az intézményi változást elősegítő három tényezővel foglalkoztam részletesebben: a kollektív vállalati formával (TVE), a különleges gazdasági övezetekkel és a politikai decentralizációval. A felsorolt tényezők intézményrendszerre való hatásait vizsgálva próbáltam választ adni a dolgozat elején felvetett kérdésemre.