Beregszászi és debreceni egyetemisták kulturális érdeklődésének és fesztivállátogatási szokásainak összehasonlító vizsgálata

Abstract

A kulturális részvétel a fiatalok identitásalakításának, közösségi beágyazottságának és szabadidő-felhasználásának egyik meghatározó dimenziója, miközben annak intenzitását és formáit nem csupán az egyéni érdeklődés, hanem a társadalmi környezet, a kulturális kínálat és a hozzáférés strukturális feltételei is alakítják (Bourdieu, 1984; Márkus et al., 2022). A téma kutatását különösen aktuálissá teszi, hogy a felsőoktatásban tanuló fiatalok kulturális orientációja egyre inkább az élményalapú, közösségi és könnyen hozzáférhető részvételi formák felé mozdul el, miközben a fesztiválok a kulturális részvétel sajátos, közösségi és élményközpontú színtereiként jelennek meg (Juhász & Fintor, 2024; Jászberényi et al., 2016). A dolgozat a beregszászi és debreceni egyetemisták kulturális érdeklődésének, kulturális részvételének és fesztivállátogatási szokásainak összehasonlító vizsgálatára vállalkozik a 2025/2026-os tanévben, intézményi és képzési terület szerinti bontásban. A kutatás célja annak feltárása volt, hogy a vizsgált hallgatói csoportok mely kulturális területek iránt mutatnak nagyobb érdeklődést, milyen gyakorisággal vesznek részt különböző kulturális eseményeken és fesztiválokon, valamint mely tényezők befolyásolják vagy akadályozzák kulturális aktivitásukat. A kérdőíves adatfelvétel 2025. december 16. és 2026. március 10. között zajlott 18–29 éves hallgatók körében (N = 339). Az adatok elemzése leíró statisztikai módszerekkel, valamint összefüggésvizsgálatok alkalmazásával történt. Az eredmények alapján megállapítható, hogy a hallgatók kulturális érdeklődésében elsősorban az élményalapú és könnyen hozzáférhető kulturális formák dominálnak: a zene, valamint a filmhez, mozihoz és streamingtartalmakhoz kapcsolódó területek iránt mutatkozott a legerősebb érdeklődés. Ezzel szemben a népművészet, a kortárs művészet, illetve különösen a tánc és balett iránt alacsonyabb fokú nyitottság volt megfigyelhető. A Debreceni Egyetem hallgatói több vizsgált kulturális eseményen és fesztiválon aktívabb részvételt mutattak, míg a beregszászi hallgatók esetében a hozzáférési nehézségek, a földrajzi távolság, valamint a tágabb társadalmi kontextusból fakadó korlátok hangsúlyosabban jelentek meg. A fesztivállátogatást mindkét csoportban elsősorban az időhiány és az anyagi korlátok befolyásolták. A kutatás eredményei arra mutatnak rá, hogy a kulturális részvétel intenzitása és formái nem kizárólag az egyéni érdeklődésből következnek, hanem szorosan összefüggnek a hozzáférés strukturális feltételeivel, az intézményi környezettel és a hallgatók társas beágyazottságával is.