Egy fiatalkori - 1874-ben, Schopenhauerről - és egy késői - 1888-ban Wagnerről írott - tanulmányt tartalmaz a kötet, melyek mintegy keretbe foglalják Nietzsche-életművét. Életében mindketten, a zeneszerző és a gondolkodó is jelentős szerepet töltött be, nagy hatást gyakorolt rá, s bár hozzájuk való viszonya az idők során változott, de mindvégig meghatázozó maradt. A Wagner esete és a Schopenhauer mint nevelő, vitákkal és töprengésekkel teli tisztelgés a két "szellemi nevelőapja" előtt.