Diplomamunkám célja az alapellátásban alkalmazott antibakteriális receptfelírási szokások vizsgálata, különös hangsúlyt fektetve a szakorvosok és rezidensek közötti hasonlóságokra és eltérésekre. Az orvosi gyakorlatban eltöltött évek száma, nem befolyásolja jelentősen a szakorvosok és rezidensek nézőpontját az alkalmazott receptfelírásokat illetően. A terápia elindításában, az alkalmazott kezelés szokásos időtartamában, az antibiotikum csoportok elrendelését illetően, hasonló meghatározó tényezők érvényesülnek mindkét vizsgált célcsoportban. A kérdőívben résztvevő orvosok az antibakteriális rezisztencia kialakulását, valamint terjedését tartják a helytelen és túlzott antibiotikum receptfelírások legfontosabb következményének. A legtöbb antibakteriális szer az alapellátásban kerül felhasználásra, így elsődlegesen ezen a területen kell szabályozni az antibiotikum receptfelírásokat. A gyakori szerhasználat csökkenti a kezelés hatékonyságát, a hagyományos terápia hatástalanná válik, az egészségügyi költségek jelentősen megnövekednek. A bizonyítékokon alapuló iránymutatások beépítése, szükséges lenne a családorvosi praxisok mindennapi gyakorlatába.