A magyarországi élclapok az önkényuralom idején és a dualizmus kezdeti éveiben

Abstract

Az élclapok számára a társadalom polgári átrendeződése, ennek kísérőjelenségei voltak a korszak fontos kérdései. Az 1880-as évek első felének antiszemitizmusa az élclapokban kristályosodási ponttá vált (sőt külön élclap is indult az antiszemitizmus jegyében, a Füstölő, 1881-1885, 1887-1888). Leegyszerűsítetten egyértelmű volt a lapok álláspontja. A polgárosodás, a kapitalizmus, a liberalizmus és a kiegyezési államforma vállalás az antiszemitizmus kemény és élclapokhoz viszonyítva meglepően differenciált visszautasításával járt együtt. A többi élclap viszont elutasította a polgárosodás adott formáját a dzsentri réteg konzerválása jegyében, agrárius szemléletűek voltak, visszautasították a liberalizmust, és mindennek következtében rokonszerveztek az antiszemitákkal vagy nyíltan azok lettek. Az élclapok ezen sokszínűségét, változatosságait kívánom bemutatni dolgozatomban.