A Világvallások gazdasági etikája a háromkötetes német gyűjteményből, annak felépítését követve válogat. Mivel a sorban első és legismertebb írás, a Protestáns etika és a kapitalizmus szelleme magyarul már napvilágot látott, e válogatás elsőként ennek egy Weber által írott rövid összefoglalóját közli, amellyel a szerző az első megjelenést követő heves vitákat zárta le. A tanulmányok szisztematikus középpontjáról maga Weber a bevezető írásban ad számot: "Mindenekelőtt... az a legfontosabb, hogy a nyugati, s ezen belül a modern nyugati racionalizmus sajátos mivoltát megismerjük, és keletkezésében megmagyarázzuk." A modern nyugati racionalizmus, amelynek egyik legfontosabb kifejeződési formája az újkori kapitalizmus, csak egyike, bár mindinkább a világ egésze számára legfontosabbika azoknak a lehetőségeknek, amelyeket az élet különféle területeinek (gazdaság, politika, vallás, művészet, tudomány) különböző irányú és szempontú racionalizációi az egyes kultúrkörökben megvalósítottak. A modern nyugati világ "külön útjának" megértéséhez szükség van a sokszoros összehasonlításra: a hinduizmus, a buddhizmus, a konfucianizmus, a taoizmus és az ókori zsidó vallás így tartanak tükröt jelenkori önmagunknak. Sajátos szempontjának, feldolgozott roppant történeti anyagának és összehasonlító perspektívájának köszönhetően Weber olyan művet alkotott, amely azóta is méltán tart számot nemcsak a különféle történelem- és társadalomtudományok (szociológia, gazdaságtörténet, politikatörténet), hanem a vallástörténet, a teológia, az egyes kultúrkörök tudományai (indológia, sinológia, hebraisztika) érdeklődésére is. Sajátos szempontjának, feldolgozott roppant történeti anyagának és összehasonlító perspektívájának köszönhetően Weber olyan művet alkotott, amely azóta is méltán tart számot nemcsak a különféle történelem- és társadalomtudományok (szociológia, gazdaságtörténet, politikatörténet), hanem a vallástörténet, a teológia, az egyes kultúrkörök tudományai (indológia, sinológia, hebraisztika) érdeklődésére is.