Magyarország költségvetési bevételeit növelő lépésként, 2013. január elsejével bevezette a pénzügyi tranzakciós illetéket, melynek megfizetésére a pénzforgalmi szolgáltatók, pénzváltási tevékenység végzésére jogosult hitelintézetek, valamint a pénzváltás közvetítésére jogosult kiemelt közvetítők kötelezettek. A törvényi szabályozás hiányosságai azonban lehetőséget biztosítottak az érintett intézmények számára, hogy fizetési kötelezettségüket az ügyfeleik terhére hárítsák át. A pénzügyi szolgáltatások áraiban ebből kifolyólag bekövetkező változások szolgáltatták szakdolgozatom alaptémáját. Munkám célja az volt, hogy a tranzakciós adók koncepcióinak ismertetésével átfogóbb képet biztosítsak a pénzügyi szereplőkre vonatkozó adózás lehetőségeiről, illetve nemzetközi eseteket vizsgálva gondolatokat ébresszek az olvasóban arról, hogy hosszú távon milyen hatásokkal találkozhatunk. Ezeken túlmenően, fő kutatási tevékenységem eredményeként, három Magyarországon tevékenykedő bank folyószámlakínálatának elemzésével, próbáltam választ adni arra, hogy az ajánlatok árai hogyan módosultak, illetve egy átlagos jövedelemmel rendelkező ügyfél melyik vizsgált pénzintézet szolgáltatásával járhat a legjobban. Az általam elemzésre került pénzintézetek az Erste Bank Hungary, az OTP Bank, valamint a Raiffeisen Bank.