A XXI. századi magyar társadalomban léteznek olyan háztartások, melyek működtetésére informális eszközöket alkalmaznak a családok, a törvényileg nem szabályozott joghézagok kihasználásával szociális juttatások, kedvezmények megszerzésére válnak jogosulttá. A formális válások és formális különélések egyes háztartásokra gyakorolt gazdasági előnyeinek értelmezéséhez a család, annak gazdasági funkciói, a háztartás fogalma adják a kiindulási pontot, figyelembe véve vizsgálatom során a pénzgazdálkodást, a mindennapi fogyasztási szükségleteket - mindezt a családi életciklusok tükrében. Az informálisan szerzett pluszjövedelmek racionális, gazdasági szegmense mellett megjelenik az egyén részéről az érzelmi oldal is, melynek értelmezésében a szégyen, a becsület, a szegénység, a pozicionális javak, illetve a társadalmi igazságtalanságérzet lehetnek iránymutatóak.