ÖSSZEFOGLALÁS

A magyarországi gyümölcstermelés meghatározó ágazata az alma. Az 1980-as évek 1,0-1,2 millió tonnás éves almatermése az összes gyümölcstermésnek mintegy kétharmadát adta. Az elmúlt évtized elején bekövetkezett gazdasági-politikai változások azonban – a mezőgazdaság minden más ágazatához hasonlóan – az almatermesztésre is drasztikus hatást gyakoroltak, de a gyümölcsön belül elfoglalt vezető szerepét mindvégig megőrizte. Jelenleg közel 40 ezer hektáron – a korábbi szinthez képest jelentősen visszaesve – évente mindössze 400-700 ezer tonna almát állítunk elő.

A gazdasági és piaci környezet változásai, az egyre éleződő piaci verseny, valamint az ágazati fejlesztés területeinek és irányainak kijelölése mind a termelő vállalkozások, mind pedig az ágazati irányítás szintjén egyre inkább szükségessé és nélkülözhetetlenné teszik a magyar almatermelés versenyképességének, gazdaságosságának, hatékonyságának vizsgálatát. Tekintettel arra, hogy ezek rendkívül relatív fogalmak, célszerű valamihez mérten meghatározni őket.

Értekezésemben fenti okok miatt arra vállalkoztam, hogy mélyreható üzemgazdasági elemzést végezzek a jó színvonalú magyar almatermelés hatékonyságának és gazdaságosságának megítélése végett, és mindezeket egy fejlett almatermelő országgal vessem össze, ezáltal a legjobbakhoz mérve önmagunk teljesítményét. Az Európai Unió negyedik legnagyobb almatermelőjével, Németországgal való összehasonlító gazdasági elemzés fontos és hasznosítható eredményeket kínál a tudományos-kutatói szféra, a termelők és más piaci szereplők, valamint az ágazati irányítás számára egyaránt.

Fő célkitűzésem az almatermelés hatékonyságának, valamint rövid és hosszú távú gazdaságosságának – mint a versenyképességét alapvetően meghatározó tényezőknek – önmagában vett, abszolút megítélése, valamint a jó színvonalú magyar és német almatermelés komplex összehasonlító gazdasági elemzése révén a magyar almatermelés hatékonyságának és gazdaságosságának relatív megítélése, az e tényezők tekintetében fellelhető előnyeink és hátrányaink meghatározása.

Kutatásomban csak egy szűkebb termelői szegmensre, mégpedig azokra a „jó színvonalon termelő” vállalkozásokra koncentrálok, melyek a jövőben a magyar almatermelés gerincét alkothatják, azaz a legnagyobb valószínűséggel képesek hatékony, gazdaságos és versenyképes működésre. Magyarországon az ezen jelzővel illethető almaültetvény-felület a teljes 40 000 hektárból mintegy 3 000-4 000 hektárt tesz ki, így vizsgálatom eredményei és következtetései is csak erre a mintegy 10%-ot képező szegmensre vonatkoznak.

Dolgozatom elemző-értékelő munkájának alapja a termelő vállalkozásoknál végzett, kizárólag a termelés naturális ráfordításaira és eredményére irányuló, saját, primer adatgyűjtő munka volt, melynek bázisán a szükséges elemzések elvégzésére alkalmas komplex üzemgazdasági modellt hoztam létre.

Kutatómunkám eredményei rávilágítottak, hogy Németországgal szemben mért üzem-gazdasági előnyeink három fő tényezőben manifesztálódnak, mégpedig a 70-80%-kal alacsonyabb fajlagos munkabérekben, a 15-30%-kal (abszolút százalék) magasabb beruházási támogatási intenzitásban és abban, hogy az eddigiekben még nélkülözhettük a rendkívül költségigényes jégvédelmi rendszert. A munkabérek növekedésével, a támogatási lehetőségek beszűkülésével, esetlegesen a káros időjárási jelenségek felszaporodásával ezen előnyeink azonban folyamatosan elolvadnak.

Egyértelmű hátrányunk az értékesítési árak színvonalában jelentkezik, tekintettel arra, hogy hazánkban 30-35%-kal alacsonyabb értékesítési árak realizálhatók, ami vélhetően a jóval alacsonyabb fokú termelői, ezzel együtt piaci szervezettséggel és logisztikai háttérrel van összefüggésben.

Vizsgálataim alapján megállapítható, hogy a jó színvonalon gazdálkodó magyarországi almatermelő üzemekben a termelés megfelelő hatékonysággal és gazdaságosan folytatható. A magyar almatermelés gazdaságossága a jó színvonalon termelő üzemeket alapul véve lényegében nem marad el jelentősen a németországi üzemekétől, sőt bizonyos feltételek mellett (beruházási támogatások) kedvezőbb hatékonyság és jobb gazdaságossági paraméterek érhetők el hazánkban. SUMMARY

Apple is the dominant sector of the Hungarian fruit production. 1,0 to 1,2 million ton apple yields per one year in the 1980’ies constituted two third of the whole fruit production. The economic and political changes happened at the beginning of the past decade had a strong negative effect on even apple production, but it saved its leading position within the fruit. Today we produce only 400 to 700 thousand tons apple per a year on near 40 thousand hectares, significantly lagged behind as compared to the previous level.

Changes in political and market environments, the more and more deepening market competition as well as setting the areas and tendencies of enterprise development make the investigation of competitiveness, profitability and efficiency of the Hungarian apple production necessary and essential for both producing ventures and enterprise governance. Regarding the fact, that these are extremely relative concepts, it is practical to determine them relating to something.

In my dissertation, because of the reasons above mentioned, I undertook a detailed farm business analysis in order to evaluate the efficiency and profitability of the Hungarian apple production of good standard, and the comparison of all these to a country having a developed apple production. In this way I could measure our performance with that of the best ones. The economic comparison to the fourth biggest apple producing country of the European Union that is Germany provides relevant and useful results for the participants in the product chain, for the enterprise governance and the scientific and research sphere, as well.

My main objectives were the evaluation of efficiency as well as the short and long run economy as the basically factors determining competitiveness of the Hungarian apple production in an absolute way; and the evaluation of efficiency and economy of the Hungarian apple production in a relative way by the complex comparative economic analysis of the Hungarian and German apple production of good standard, determining our advantages and disadvantages with respect to these factors.

In my thesis I concentrate only on a narrower producer segment, on firms producing on good standard, which may form the significance of the Hungarian apple production in the future, that is they are capable of operating in an efficient, economic and competitive way by all odds. Apple plantation surface characterized by this concept in Hungary makes up 3 000 to 4 000 hectares of the present total 40 000 hectares, thus the results and consequences of my investigation focus only on this segment constituting approximately 10%.

The basis of the analyzing and evaluating work of my dissertation was an own primer data collecting work carried out among producing ventures and focusing on the natural inputs and results of the production. On this basis, I developed a complex farm business model capable of realizing the necessary analysis.

The results of the investigations highlighted the fact that in comparison with Germany our farm business advantages manifest in three factors: in 70 to 80% lower wages, in 15 to 30 % higher investment and subsidy intensity and in the fact that at present we cannot neglect the ice safety system which is rather expensive. By the increasing wages, the narrowing subsidy opportunities and incidentally the appearing harmful weather phenomenon, these advantages may be continuously ceased.

Our definite disadvantage appears in the level of marketing price, considering the fact that producers in Hungary realize 30 to 35% lower marketing price, which is in connection with the probably much lower level of organization among farmers, in the market and in the logistical background.

According to my investigations, I concluded that production in the Hungarian apple producing ventures of good standard may be completed by a proper efficiency and in an economic way. The profitability of the Hungarian apple production focusing on ventures producing on good standard is not significantly lagged behind that of German ventures; moreover under certain conditions (investment subsidies) better efficiency and profitability may be reached in Hungary.