Dolgozatomban a munkavállalók személyiségi jogait mutattam be, illetve részletesen ismertettem az ezzel kapcsolatos jogintézményeket. A munkavállalók személyiségi jogain belül részletesen foglalkoztam a sérelemdíj kérdésével. Kutatásom célja az, hogy jobban rávilágítsak a munkavállalók jogérvényesítésére. A sérelemdíj egy új jogintézménynek számít, nincs kiforrott bírói gyakorlata.Véleményem szerint a sérelemdíj szankciós jellege mellett, a preventív megelőző jellegét is hangsúlyozni kell, hiszen valamilyen szinte visszatartó erővel is bír. Ha röviden tömören akarom megfogalmazni a sérelemdíjat, akkor tisztán látszik, hogy a jogalkotó olyan új intézményt vezetett be, amelynek a szabályozása még eléggé ellentmondásos, de a bírói gyakorlatnak lesz a feladata az, hogy ezt feloldja. A sérelemdíj bevezetése mind munkavállalók, mind pedig a munkáltatók szempontjából jelentős változásokat hozott. Egyfajta szemléletváltás ez, valamint sokkal jobban figyelnek a személyiségi jogok tiszteletben tartására, hiszen tisztában vannak a kiszabott szankcióval. Szerintem hasznos velejárója a sérelemdíj létének az, hogy a munkáltató vizsgálja azt, hogy a dolgozójának milyen munkaköre van, milyen megterheléssel vagy stresszt okoz ez neki. Fontossá vált a jó munkahelyi légkör kialakítása, hiszen ha jó a munkahelyi környezet, akkor ezzel együtt kevésbé kerül arra sor, hogy a munkavállaló személyiségi jogát megsértésék, vagy korlátozzák. Számos pozitív változás közül az egyik, hogy jobban odafigyelnek a munkahelyi konfliktusokra, saját tapasztalat alapján is tudok nyilatkozni, hogy ezek elkerülése fontos a vezetőknek. Mindenképpen megpróbáljak az ellentéteket megbeszélni, illetve egymás közt házon belül megoldani. Végezetül a munkavállalók konklúziója az, hogy jobban figyeljenek oda a munkáltatóval összefüggő közléseikre, illetve arra, hogy kinek szánják azt.