Szakdolgozatom első részében kitértem a környezetvédelmi szabályozás módszereinek lehetséges csoportosítása, majd a különböző, az állami befolyásolás alapján megkülönbözetett, módszereket taglaltam, kezdve a közigazgatásival, azután a gazdaságival, és az önszabályozás módszerével. A következő részben az önkéntességet kiemelve, azt vettem sorra, milyen lehetőségei vannak a vállalatoknak arra, hogy a környezetvédelmet beültessék a vállalati gyakorlatukba, termelésükbe. A környezetmenedzsment rendszerek bemutatásával kezdtem , ezen belül az EMAS-sal és az ISO-val, mint a két legfontosabbal, majd a környezetbarát termékjelzésekre, kiemelve az Európai Virágot és a magyar szabályozást, tértem ki. A rész befejezéseként a környezeti marketingről és a környezetvédelmi megállapodásokról írtam. A harmadik rész szól arról, hogy a jogellenes cselekményekre milyen lehetséges választ adhat az állam, az áldozat, azt hogy torolja meg, milyen lehetőségei vannak. Ezt úgy mutattam be, hogy először a felelősség általános szabályairól írtam, majd a közigazgatási, polgári és büntetőjogi lehetőségeket vettem sorra.