Dolgozatom középpontjába a munkavállaló által közölt felmondást helyeztem, annak szabályozása milyen változásokon ment keresztül a Munka Törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvényben (a továbbiakban: Mt.), valamint ebben milyen szerepet kap maga a bíróság. Így dolgozatom első részében a munkavállaló általi munkaviszony egyoldalú megszüntetési módjával, mégpedig a felmondással és azonnali hatályú felmondással foglalkozom. Célkeresztbe téve, hogy milyen kötelezettségei vannak a munkavállalónak a munkaviszonyának felmondása során és mit ért a törvény az alatt, hogy „a munkavállaló felmondásának indoka csak olyan ok lehet, amely a munkavállaló számára a munkaviszony fenntartását lehetetlenné tenné, vagy körülményeire tekintettel aránytalan sérelemmel járna”. Valamint olyan Mt.-t érintő speciális problémákra keresem a választ, minthogy a kikölcsönzés során hogyan tudja megszüntetni a munkaviszonyát a munkavállaló. A munkáltató személyében bekövetkező változásra beadott felmondás biztos, hogy önkéntes és nem a munkáltató joggal való visszaélésére adott lehetőség? Egy ügyvezető, aki vezető állású munkavállalónak minősül minden esetben szabadulhat a cég fogságától? Hogyan alakul a felmondási idő és végkielégítés szabályai, és vajon mikor jár? A törvény indokolásából kiderül, hogy a cél a munkavállaló magasabb fokú védelemben részesítése volt, de vajon ez tényleg így van?