Szakdolgozatom első felében az elméleti áttekintés dominál, amelyben sor kerül lakóhelyem, Báránd történelmének rövid áttekintésére, valamint a tájérték fogalma, a kataszterezés menete és elméleti háttere is ismertetésre kerül. A dolgozat második felében pedig a felmérés során tapasztaltakról és magának a kataszterezésnek az eredményéről esik szó. Geográfus szakirányos hallgatóként lakóhelyem, Báránd egyedi tájértékeinek kataszterezése mellett döntöttem. A felmérés során a település kül- és belterületét is egyaránt bejártam. A felmérés során összesen 41 egyedi tájértéket mértem fel és készítettem róluk dokumentációt. A felmért tájértékek megközelítőleg kétharmada kultúrtörténeti emlék. Ezek döntő többsége a település belterületén található, különösen sok akad belőlük a falu főterén. Állapotukat tekintve Báránd tájértékeiről elmondható, hogy akad köztük kiváló állapotú és felújításra szoruló is, de szerencsére a többség az előbbi kategóriába tartozik. Veszélyeztetettségi helyzetüket tekintve pedig csak kis százalékuk veszélyeztetett, melyeknél a karbantartás hiánya a fő veszélyeztető tényező. Fontosnak tartom, hogy ezek az egyedi tájértékek fennmaradjanak és megőrződjenek a jövő generációi számára, hogy ők is megismerhessék, megcsodálhassák őket, és örömüket lelhessék bennük. Ehhez azonban fontos, hogy meg tudjuk óvni őket. Mindez talán sikeresebb lehetne, ha ezekről a tájértékekről több információ jutna el az emberekhez, valamint ha megtanulnánk környezettudatosabban élni.