A hatvanas évek magyar új hulláma mellett kevesebb figyelem fordul a hetvenes évek filmművészete felé, noha olyan alkotások készültek ekkor, mint a Szinbád, a Szerelem, az Amerikai anzix, az Ajándék ez a nap vagy A kis Valentino. S ez az évtized nemcsak remekműveket hozott, hanem szemléletmódbeli váltást is: az 1968 utáni kiábrándulás következtében kérdésessé vált a filmeket korábban értelmező politikai keret, s ezzel párhuzamosan felértékelődött az egyes művek nyelvi-stilisztikai vonásainak hangsúlyozása, ugyanakkor új lendületet vett és egyedülálló filmtípust hozott létre a társadalmi folyamatokat kritikusan elemző dokumentarizmus.