A népességmegtartó képesség vizsgálatával kevés szakirodalom foglalkozik, így elfogadott fogalmi lehatárolás sem kapcsolódik a témához. Véleményem szerint Csatári Bálint fogalmazta meg a népességmegtartó képesség legmeghatározóbb tényezőit, egy település szempontjából, amelyek a következők: biológiai reprodukciós képesség, gazdasági eltartó képesség, ellátó képesség, és a ragaszkodás. Dolgozatomban szülővárosom, Derecske népességmegtartó képességét, és az ezt befolyásoló tényezőket elemeztem. Tanulmányaimat szekunder (statisztikai adatok), és primer (kérdőíves megkérdezés) adatokra alapoztam. Vizsgálatom alapjául a Csatári-féle tényezőket tekintettem, amik a kérdőív összeállításánál és az elemzés felépítésénél is segítségemre voltak. Célom volt megtudni, hogy a lakosok maradnak-e a településen vagy elvágynak a városból. Ennek érdekében több tényezőt is vizsgáltam, külön-külön is, és több összetevő együttes hatásaként. Többek közt meg akartam tudni, hogy a megkérdezett lakosok, derecskei származásúak-e, mennyire elégedettek Derecske különböző szolgáltatás ellátottságával, mennyire szeretnek Derecskén élni, és gondoltak-e már az elköltözésre. Primer adatgyűjtésem módszeréül a kérdőíves megkérdezést választottam. 100 db kérdőívet töltöttem ki a derecskei lakosokkal. A véletlenszerűen kiválasztott mintát nemenként és korcsoportonként kvótásan vettem a település lakosai közül. A kérdőíveket az SPSS 17.0 statisztikai program és a Microsoft Excel segítségével értékeltem ki. Vizsgálataim eredményeként megállapítható, hogy a fiatal generáció elvágyik a településről, aminek legfőbb okai a munkalehetőségek hiánya a városban és Derecske különböző ellátottsági színvonalának alacsony szintje. Azonban a válaszadók több mint fele még nem gondolt az elköltözésre, és a megkérdezettek többsége szeret a városban élni. Az eredményekből arra következtettem, hogy a mezőgazdaság egyes területeinek fejlesztésével növelhető lenne a munkahelyek száma, ami lényegesen növelné Derecske népességmegtartó képességét.