Dolgozatom témájául a PISA mérések elemzését választottam Finnország és Németország vonatkozásában. Mindkét ország az Európai Unió tagja és nincsenek közöttük jelentős fejlettségbeli különbségek, azonban ha az oktatás szemszögéből vizsgáljuk őket, akkor több is felfedezhető. Gyakran a várakozások egyáltalán nem váltak be a kompetenciamérések eredményének nyilvánosságra hozatalakor. Az első mérés előtt, 2000-ben mindkét országot magas helyen rangsorolták az előzetes megítélések alapján, azonban Németország meglepetést okozott a közvéleménynek, ezért döntöttem eredményei elemzése mellett. Finnország teljesítményétől is hangos volt a sajtó, a „finn csoda” kifejezés is gyakran elhangzott ebben az időszakban, ez a másik tényező, ami miatt az ország oktatásának a hátterét vizsgálom.