Michael Jordan vezetési módja kemény, versenyközpontú és nagy elvárásokat támasztott. Ő maga egyértelműen példaképként jelent (és jelenik) meg a világ szemében, inspirálva a sportolókat arra, hogy a saját határaikat túllépve, kiváló eredményeket érjenek el. Jordan agresszív és intenzív stílusa a maximalizmusra ösztönözte a csapattagokat, ugyanakkor hatalmas pszichikai nyomást helyezett rájuk, hogy teljesítsék az általa meghatározott elképesztően magas elvárásokat. Carlo Ancelotti ezzel szemben emberközpontú és diplomatikus vezetési stílust képvisel, amely a bizalomra és az egyéni sportolók megértésére épül. Ancelotti odafigyel a sportolói igényeire, személyes kapcsolatokat alakít ki velük, és olyan környezetet teremt, ahol a sportolók szabadon fejlődhetnek. Összességében Michael Jordan és Carlo Ancelotti stílusai a vezetés két különböző megközelítését jelenítik meg: a versenyorientált, követelményekre építő irányítást és az empatikus, kapcsolatközpontú vezetést. A szakdolgozat ezt a két stílust mutatja be a két játékmesteren keresztül, akik révén megismerhetjük a csapatsikerek háttereit is. Az összehasonlítás az általam fontosnak tartott vezetői funkciókon keresztül történik, mint például: beillesztés, motiválás, kommunikáció… Ezen funkciók bemutatása során Jordan és Ancelotti vezetési stílusából szemrevételezek konkrét példákat, amelyek segítenek megérteni, hogy ők miként látták el ezeket a funkciókat a saját karrierjük során.