Az élőhelyválasztás vizsgálata az ökológia egyik központi kérdése, hiszen az élőlények térbeli eloszlása szoros összefüggést mutat az általuk használt élőhelyek természeti jellemzőivel. Madarak esetén a fészkelőhely-választás, valamint a populációs változások elemzése számos értékes információt szolgáltathat egy terület ökológiai állapotáról és arról, hogy mennyire felel meg a faj igényeinek, ezáltal a hasonló kutatások természetvédelmi relevanciával is bírnak. Dolgozatomban a gólyatöcsök (Himantopus himantopus) fészkelőhely-választását és ökológiai igényeit vizsgáltam a Balmazújvárost övező vizes élőhelyeken, egy élőhely-rehabilitációs projekt területén. A vizsgálat során 15 vizes élőhelyen kerestem arra a választ, hogy melyek azok a természeti paraméterek, amelyek befolyásolják a gólyatöcsök élőhelyválasztását. A fészkelő gólyatöcspárok denzitásának összefüggését vizsgáltam ökológiai paraméterekkel, amelyek közé a vízmélység, a szalinitás, a legeltetési intenzitás és a makrogerinctelenek mennyisége tartozott, továbbá, a gólyatöcsök élőhely választásának pontosabb megértése érdekében, 124 fészekről készített fotó elemzésével is kiegészítettem a vizsgálatomat. A statisztikai elemzés eredményei alapján a magyarázó változók közül a legeltetési intenzitásnak és a vízmélységnek van pozitív szignifikáns hatása a denzitásra, míg a szalinitás és a makrogerinctelenek mennyisége esetében nem sikerült összefüggést kimutatni. A vízviszonyok és a legeltetés szerepét megerősítették a fészekfotók elemzése során kapott eredmények is, továbbá sikerült kimutatni azt, hogy a gólyatöcsök a szikes rét élőhelytípust preferálják, azon belül is feltételezhetően a nedvesebb, csetkákás-szittyós sziki rétekhez kötődnek. Ennek az élőhelytípusnak a védelme, természetvédelmi kezelése tehát kulcsfontosságú a faj szempontjából.